A globalizációellenesség tekeri jobbra Európa politikai kormánykerekét

Az anyagi gondok és a hagyományos értékek kevésbé fontosak.

A Bertelsmann Stiftung 28 európai országban készült, "Globalizáció vagy értékütközés? Mely európaiak szavaznak a populista pártokra és miért?" című reprezentatív felmérése 2016 augusztusában készült, 11 ezer választópolgár megkérdezésével.

A kutatás arra próbált rávilágítani: milyen okok játszanak főszerepet abban, hogy egy európai polgár "szélsőjobboldali" pártra szavaz?

A "globalo-pesszimisták" tekerik jobbra a kormánykereket

"Tanulmányunk eredményei azt mutatják, hogy mindenek előtt a globalizációval kapcsolatos félelmek fordítják el az embereket a mainstream politikától és emiatt szavaznak populista pártokra. A tradicionális értékek csak másodlagos szerepet játszanak (ebben)"

- áll a felmérés összefoglalójában.

Az adatok alapján az európaiak 55 százaléka lehetőségként tekint a globalizációra, 45 százalékuk pedig fenyegetést lát benne. A gazdasági helyzet tekintetében meglepően optimisták az emberek: 65 százalékuk nem aggódik az anyagi helyzet miatt, és csupán 35 százalékuk érzi úgy, hogy anyagi bizonytalanságban él. A nemzeti hagyományok terén a legmegosztottabb a kontinens: a válaszadók fele hagyományos értékrendet követ, míg a másik fele progresszívnak vallja magát.

 

A globalizáció elutasításával kéz a kézben jár a politikusokkal és a társadalommal szembeni bizalmatlanság: az ilyen attitűddel rendelkezők 47 százaléka tartana népszavazást hazája uniós tagságáról, 91 százalékuk nem bízik a politikusokban és csupán 38 százalékuk elégedett hazája demokratikus viszonyaival. 54 százalékuk elnyomottnak érzi magát hazájában, 53 százalékuk pedig úgy véli, a tömeges bevándorlás a közeljövő leküzdendő kihívásai közé tartozik.

Ezek a viszonyulások alapjaiban határozzák meg az európaiak politikai orientációját.

Az általános trendek azt mutatják: valakinek minél alacsonyabb az iskolai végzettsége és a jövedelme, illetve minél magasabb az életkora, annál inkább fenyegetőbbnek ítéli meg a globalizációt.

Az ilyen attitűdöt képviselő választók körében többségben vannak a radikális jobboldali, illetve "populista" szavazók, akiket általában véve a leginkább aggaszt a "nemzetek közötti integráció" kérdése.

Érdemes ugyanakkor kiemelni, hogy a 36-65 év közötti korosztályokban egyaránt 47 százalékos a globalizáció elutasítottsága; a 45 és 65 év közöttiek érzik legbizonytalanabbnak anyagi helyzetüket (41%); a 26-35 évesek számára a legfontosabbak a hagyományok (51%).

Európa számokban

A felmérés szerint a legnépszerűbb euszkeptikus jobboldali pártok támogatóinál egységesen érvényesül a fent vázolt tendencia:

mind az Alternatíva Németországnak (AfD), mind az Osztrák Szabadságpárt (FPÖ), mind a Nemzeti Front (FN) támogatóinak kétharmada szerint fenyegetést jelent a globalizáció, de a többi politikai alakulat szavazói is nyugodtan nevezhetők "globalo-pesszimistáknak".


A végeredmény arra is rámutat, hogy a baloldali pártok szavazóinak körében is jelentős félelmek élnek a globalizációval kapcsolatban, de ennek közel sincs olyan perdöntő jellege, mint a jobboldali szavazók esetében: a globalizáció negatív megítélése egyedül a francia Baloldali Front és a német Baloldal körében kúszott 50 százalék fölé.

Kevés kivételtől eltekintve a mainstream pártok szavazóinak körében a "globalo-pesszimisták" rendre kisebbségben vannak.

Mi a helyzet nálunk?

Magyarországon érdekes, jobbára gyászos összképet mutatnak a fenti társadalmi-politikai viszonyulások:

 

A megkérdezett magyarok 53 százaléka globalizációpárti, 66 százalékuk biztosnak érzi anyagi helyzetét, 62 százalékuk pedig elutasítja a nemzeti tradíciót (külön furcsa, hogy utóbbi két adat szinte teljesen megegyezik a Németországban mért eredményekkel - a szerk.).

A magyar pártok szavazói a következőképpen oszlanak meg a globalizációellenesség, az anyagi bizonytalanság és a tradicionális értékek tekintetében:

 

Az eredményekből kitűnik, hogy a globalizációt messze a fideszesek utasítják el a leginkább, ám a kiemelkedően magas, 61 százalékos arány valószínűleg inkább a csúcsra járatott népszavazási kampánynak szólt, mintsem a tényleges meggyőződésnek (ez már csak azért is valószínű, mert egy európai mainstream párt szavazói között sem akadtak "globalo-pesszimisták" - a szerk.). Emellett érdemes megjegyezni, hogy a Fidesznek valószínűleg nagyon bejött a célzott klientúraépítés, anyagilag ugyanis a nagyobbik kormánypárt bázisa áll a legbiztosabb lábakon: 74 százalékuk saját megítélése szerint stabil anyagi helyzettel bír.

Az, hogy a jobbikosok fele "globalo-pesszimista", nem váratlan eredmény, viszont jelzésértékű, hogy az ő szavazóik többsége (38%) érzi leginkább bizonytalannak anyagi helyzetét. Értékvezéreltség tekintetében a párt szavazói nem mutatnak szignifikáns eltérést az átlagtól.

A fideszesekhez hasonló anomália figyelhető meg az MSZP szavazók tradíció-preferenciájával kapcsolatban: az átlag szocialista szavazóról senkinek sem az ugrik be, hogy a nemzeti hagyományok élharcosa lenne, így a 46 százalékos eredmény valószínűleg inkább a kérdés, vagy a válaszok félreértelmezésének tudható be (esetleg egy rendpárti irányultság okozhat hasonló torzulást, sajnos ezt bővebben nem fejti ki a tanulmány - a szerk.). Az viszont figyelemre méltó adat, hogy a szocialista tábor 45 százaléka is "globalo-pesszimistának" számít.

Az LMP és a KDNP esetében karakteridegen következtetés, vagy úgy egyáltalán túl sok érdekesség nem szűrhető le a kapott eredményekből, ha csak az nem, hogy a kutatóknak sikerült találniuk egynél több KDNP-szavazót.

Összességében elmondható, hogy a globalizációellenesség a magyar pártok tekintetében is az európai trendekhez hasonlóan érvényesül, és a politikai paletta majd minden szegmensében komoly felhajtó erőt képez, de a kutatás torzításait nem szabad figyelmen kívül hagyni.