Az Illatos úti ebtelepen augusztusban lesz 3 éve, hogy helyhiány miatt nem kellett egyetlen állatot sem elaltatni. Jelenleg 94 férőhelyen 102 kutyát tartanak, ottjártunkkor macska épp egy sem volt, de ezek a számok gyorsan változnak. Rejtényi Péter állategészségügyi csoportvezető szerint 120 állatig tudják komfortosan ellátni feladataikat, afölött ez egyre nehezebb. Korábban azonban 200, vagy annál is több egykori kis kedvencet is tartottak itt egyszerre.
Az Illatos útra háromféleképpen kerülhet be egy állat:
- A gazdája hozza be, mert már „nem tudja” ellátni
- Valaki behozza, aki közterületen találta
- Kihívják őket, és közterületről gyűjtik be
Az újonnan bekerülő kutyák koruknak megfelelő oltásokat kapnak. Először féreghajtáson és veszettség elleni oltáson esnek át, majd kombinált (parvovírusos bélgyulladás, szopornyica, fertőző májgyulladás, leptospirózis elleni) oltást kapnak. A kötelező, a törvény által is előírt chipbeültetést csak akkor végzik el, amikor az állatért megérkezett az új gazdája, ilyenkor az ő adatait vezetik fel a nyilvántartásba. Sok, de nem elégséges esetben végeznek el ivartalanítást is, hiszen a legnagyobb gondot mindig a túlszaporulat okozza.
Sajnos sok felelőtlen vagy egyszerűen csak tájékozatlan gazda hagyja, hogy kutyája vagy macskája ösztönei szerint szaporodjon, a kicsinyekkel viszont már nem tud mit kezdeni, így azok többnyire vagy elpusztulnak, vagy az utcára, vagy a telepre kerülnek - és ez még a jobbik eset.
Rejtényi Péter számtalan történetet mesélt az Alfahírnek arról, hogy a gazdák milyen trükkökkel próbálják leadni az Állategészségügyi Szolgálathoz kutyáikat. Íme, ezek közül néhány eset:
- Az ember azt mondja, találta a kutyát az utcán, és ezért hozza be. De a kutya bújik hozzá, és menne utána. Látható, hogy nem talált, hanem megunt állatról van szó.
- Az ember ugyancsak azt mondja, hogy találta a kutyát, de az 50 kilós, megtermett négylábú mindenkire morog, csak őrá nem. Sőt, még szájkosár is van rajta, amit az illető „gyorsan kölcsön kért valakitől”, és sikerült is felraknia a kutyára. A helyzet ugyanaz, mint előző esetben: a négylábút nem találták, hanem megunták.
- Harci sérülések borította pitbull kutyát hoznak egy fekete BMW-vel, mondván, pár hajléktalantól vették el. A kutya több héten át tartó gyógyulása után megjelenik a leadó férfi felesége az állatért, és el akarja vinni. Ebben az esetben vélhetően viadaloztatták a kutyát, az állatorvosi költségeket pedig az ebtelepre bízták volna. Mondanunk sem kell, nem kapták vissza az állatot.
- A behozott kutyáról azt állították, hogy találták, de a chipben lévő adatok leolvasása után a „megtaláló” zsebében lévő telefon csörrent meg. Kínos.
- „Betörők hagyták ott a kutyát a lakásban” – nem áprilisi tréfa, tényleg volt ilyen.
A csoportvezető szerint az ebrendészet nem sikerágazat, több olyan mozzanata van, ami miatt az emberek ferde szemmel néznek rájuk. Az ebek befogása önmagában is egy olyan jelenet, ami miatt egyesek állatkínzásra gondolnak, holott erről szó sincs. Ahogy az közismert, a közterületen lévő kóbor kutyák befogását egy hurkos bottal végzik, az acélhurok viszont műanyag borítású, hogy az állatok ne sérüljenek meg. Ennek ellenére előfordulhat, hogy az ijedt állat vergődik, vonyít, és harapja a botot. Eközben a szája kis mértékben megsérülhet, ami kisebb vérzéssel is járhat. A csoportvezető szerint sokszor nehezebb a felháborodott bámészkodókat kezelni, akik ismerethiányuk miatt a szolgálat munkatársai ellen fordulnak, mint a kutyát biztonsággal, sérülésmentesen befogni.
A Szolgálat legfontosabb szabálya a kíméletesség, ugyanakkor határozottságra és gyors tempóra is szükség van, különben nem tudnák biztonságos helyre vinni a szabadban lévő, kiszolgáltatott, netán az emberekre is veszélyt jelentő kóbor állatot.
A befogadás menete részletesen szabályozott: a befogott kutyát 15 napig csak saját gazdája viheti haza, ennek leteltével bárki választhat magának házi kedvencet az ott lévők közül. Az örökbefogadáskor egy adatlapot töltenek ki a személyes adatokkal, melyben meg kell adni a leendő tartási helyet és annak körülményeit, sőt, a jelentkezők még egy részletes „használati útmutatót” is kapnak arról, hogyan kell jól nevelni egy kutyát. A felek (tehát az Állategészségügyi Szolgálat és az örökbefogadó) egy szerződést is kötnek, melyben utóbbi többek között a felelős kutyatartás szabályait elfogadja.
A Szolgálat az évente bekerülő több mint 2000 kutya közül – melyek túlnyomó többsége keverék – körülbelül 1800 ebet ad örökbe, ezek közül nagyjából nyolcszáz kerül civil szervezetek és együttműködők segítségével új gazdához - közölte lapunkkal Hunya Éva, a szolgálat vezetője .
Működésükkel kapcsolatban úgy tájékoztatott, az itt élő állatok orvosi ellátását, takarmányozását és jóllétét a főváros költségvetése biztosítja, az adófizetők pénzéből transzparensen gazdálkodnak, az önkormányzati intézményekre vonatkozó pénzügyi-számviteli előírások maradéktalan betartásával.
Dr. Kozma Tamás, az Illatos út vezető állatorvosa arról is beszélt nekünk, hogy a telephelyet eleinte az emberre is halálos veszélyt jelentő veszettség visszaszorítása érdekében hozták létre, azonban ennek kockázata ma már minimális. Hozzátette, hogy jelenleg az ivartalanítás hiánya a legnagyobb gond, ami miatt szerinte 10 éven belül a kutyáknál nagyobb gondot okozhat majd a macskaszaporulat. Kérdésünkre a telep vezető állatorvosa azt mondta, támogatná, hogy a macskákat is chippel lássák el, viszont ezt jelenleg nagyon kevés állattartó teszi meg, és úgy vélte, várhatóan a helyzet még jó ideig nem fog változni.
Sőt, mint kiderült az is egy tévhit, hogy az emberre támadó kutya aláírta végrendeletét: Dr. Kozma Tamás közölte, hogy évente 100-120 olyan kutyájuk van, amelyik túl van egy harapáson, mégis, ezek 90 százaléka örökbe adható. Ezek az állatok valójában teljesen „normálisak”, csak az adott helyzetben pánikoltak be, vagy kényszerültek védekezésre. Az Illatos úton kevés kivételtől eltekintve csak olyan kutyát altatnak el, amely gyógyíthatatlan betegségben szenved. Minden más esetben egy négyfős állatorvosi stáb áll készenlétben, akik szükség esetén műtéti beavatkozásokat is végrehajtanak.
Mint előzőleg írtuk, az Illatos úti ebtelep nem menhely, legalábbis nem a klasszikus értelemben. Már csak azért sem az, mert amíg az alapítványi menhelyek teltházra hivatkozva elutasíthatják a kóbor állatok befogadását, addig ők nem. Itt nincs olyan, hogy ”megtelt” – itt csak olyan van, hogy ha elfogyott a szabad férőhely, akkor altatni kell, hogy legyen. Az ebtelep dolgozói ugyanakkor rendkívül büszkék arra, hogy munkájuknak köszönhetően ezt lassan három éve sikerül elkerülniük, és bizakodnak abban, hogy ez sokáig így is fog maradni.
De ez már nem csak rajtuk múlik, hanem rajtunk is, akiknek felelős állattartókként kell viselkednünk.
Az ebtelep örökbefogadásra váró négylábú lakóit és a befogadással kapcsolatos további információkat az ebtelep.hu-n ismerhetik meg. Ugyancsak sok információt találhatnak a www.facebook.com/ebtelep oldalon is.