Tényleg igaza van Fónagy Jánosnak? Vagy kettejük vitájában Z. Kárpát Dánielnek kell igazat adni? Az elmúlt héten parlamenti kérdés formájában szegezte a kormánynak a Jobbik képviselője, mi a helyzet azokkal, akik nyugdíj- vagy egészségcélú megtakarításaikra rendszeresen félretesznek, de befizetett személyi jövedelemadójuk összege nem olyan magas, hogy abból adójóváírást tudjanak érvényesíteni. Vagy épp aki most lesz adómentes.
Az adójóváírás (szakzsargonnal: rendelkezés az adóról) nem új intézkedés, a legelső ilyen kedvezmény 2006. január 1-je óta él. A jelenlegi szabályozás szerint a magánszemély évente az általa
– önkéntes kölcsönös pénztárba (nyugdíjpénztár, egészségpénztár) fizetett összeg 20 százalékát, de legfeljebb 150 ezer forintot,
– nyugdíjbiztosításra befizetett összeg 20 százalékát, de legfeljebb 130 ezer forintot,
– nyugdíj-előtakarékossági számlára befizetett összeg 20 százalékát, de legfeljebb 100 ezer forintot
visszakaphatja megtakarítási számlájára. További korlát, hogy ennek az adójóváírásnak az összege több megtakarítási forma esetén sem lehet évi 280 ezer forint, sőt annak összege nem lehet több, mint a számított adó kedvezményekkel csökkentett összege.
A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy ez nemcsak az alacsony keresetűek számára korlát, de
azok sem tudják igénybe venni, akik az egyébként dicsérendő kormányzati intézkedések miatt szja-mentesek.
És ők egyre többen vannak. Üdvözlendő kormányzati intézkedés, hogy a 25 év alatti fiatalok és a 30 év alatti édesanyák eddig az átlagbér összegéig, a négy- vagy többgyermekesek pedig teljes egészében adómentesek voltak, jövőre (és a következő években) pedig ez a kör kibővül.
Ez azonban azzal jár, hogy nekik esélyük sincs az öngondoskodásuk után kedvezményben részesülni.
Pedig az öngondoskodás, az időskorra, betegség esetére tervezés támogatása üdvözlendő konzervatív, jobboldali intézkedés. Aki nem arra vár, hogy Állambácsi etesse, ki akar lépni a kádári kisember nyitott szájába sült galambot váró „majd az állam megoldja” mentalitásból, hanem autonóm polgárként saját magát és szeretteit szeretné segíteni, az kapjon ilyen kedvezményt! Különösen olyan kormányzattól mely magát előszeretettel kívánja a polgári, konzervatív gondolkodás kizárólagos letéteményesének beállítani. (Nem az, erről a hatalmi szóval, erőből elrendelt árstopok, árrésstopok és a többi virtigli baloldali gazdaságpolitikai intézkedés tanúskodik.)
Születéstől iskolán át a lakásvásárlásig
Hogy nyugdíjra megéri félretenni, azt nem kell sokáig magyarázni. A nyugdíjkasszának még a kormányzati szereplők is csak 10-15 évet adnak, hogy utána mi lesz, azt még ők sem tudják. Ám költségvetési tény, hogy négy nyugdíjasból egyikük már most sem a Nyugdíjbiztosítási Alapba befizetett szochóból vagy tb-járulékból kapja időskori ellátását, hanem a büdzsé egyéb forrásaiból. És az arány évről évre csak egyre rosszabb.
Ki kell térnünk még egy fontos dologra: az egészségpénztárak zöme egyúttal önsegélyező pénztárként is működik. Ez azt jelenti, hogy az ilyen számlán 180 napja folyamatosan meglévő pénztári összeg nemcsak egészségcélra használható fel, hanem
számos más lehetőség is van ennek hasznos, a család érdekében történő elköltésére.
Ilyen például a beiskolázás, tehát öngondoskodásra félretett pénzből akár matekfüzet, rajztábla, sporttagozatos iskola esetén sportszer, zenetagozat esetén hangszer stb. is beszerezhető. A felsőoktatásban tanuló gyerek is támogatható belőle tandíj, kollégiumi díj, albérleti díj formájában. De már a gólya érkezésekor is felhasználható születési támogatásként. Sőt, lakáscélú jelzáloghitel törlesztését is lehet ebből finanszírozni.
Fónagy Jánosnak abban igaza volt válaszában, hogy most nagyon sok édesanya több pénzt vihet majd haza, hiszen nem vonják le fizetésükből az szja-t. (Az megint más kérdés, hogy a januári bértárgyalások során vajon a korábbi évekkel azonos emelést kap-e, vagy azt fogja-e mondani a munkaadójuk, hogy nem emeli a bruttó bérét, hiszen a nettója épp most ugrott meg.) Ebből a plusz pénzből valóban félretehetnek a fenti célokra. Az adójóváírás formájú állami segítségtől azonban elesnek, és mivel ez a bevallásukon külön lapon szerepel, Z. Kárpát Dánielnek ugyanúgy igazat kell adni.
Aprópénz a büdzsében
Meg kell tehát teremteni a feltételét annak, hogy az is részesülhessen ebben az állami támogatásban, aki – ismét mondjuk: helyesen – nem fizet szja-t vagy csak keveset.
A módszer is adott, és ezt is a kormányzat teremtette meg már több mint tíz éve: aki a családi adókedvezményt nem tudja teljes egészében igénybe venni, az ezt családi járulékkedvezményként egészítheti ki, magyarán a tőle levont (saját maga után adózók, például egyéni vállalkozók esetében általa befizetett) tb-járulékból is jogosult a kedvezményre. Ugyanígy, járulék-jóváírásként megoldható lenne ez a kérdés is.
És hogy mekkora összegben érinti ez a költségvetést? 2023-ra több mint 1 millió fő több mint 60 milliárd forint jóváírásra volt jogosult. A hatályba lépő kedvezmények 600 milliárd forintot tesznek ki, ami a jövő évi büdzsé szja-során szereplő összeg 12 százaléka. Ha azt feltételezzük, hogy a jóváírást érvényesítők fele hölgy, akkor is
legfeljebb 4 milliárd forintból megoldható lenne ez a polgári, konzervatív szemléletű kedvezmény.
Na, bumm, eggyel kevesebb konzultációra költhet Rogán Antal. Igaz, akkor nem a haverok zsebébe, hanem a családokhoz kerülne a költségvetési adóforint.