A japán kérésre létrejött találkozóból, illetve az ott elhangzottakból elemzők Donald Trump várható ázsiai politikájára próbálnak következtetni.
Abe Sindzó a múlt héten az elsők között gratulált - telefonon - a választási győzelemhez is Trumpnak. A japán kormányfő a perui fővárosban, Limában tartandó ázsiai-csendes-óceáni csúcstalálkozóra utazik, és New Yorkban megszakítja az útját. Így első kézből értesülhet arról, hogy a megválasztott elnök hogyan látja az ázsiai térség és Amerika leendő kapcsolatait, s egyúttal közvetlenül "lobbizhat" Trumpnál az Egyesült Államok ázsiai szerepvállalása érdekében.
Japánban úgy tartják, hogy az erős japán-amerikai szövetség elengedhetetlen az ázsiai-csendes-óceáni térség békességéhez és stabilitásához. Ám a választási kampányban Donald Trump - ha ezt nem is kérdőjelezte meg, de - felvetette, hogy Washington kivonulhat Ázsiából, és visszavonhatja csapatait Japánból és Dél-Koreából, ha ezek az országok nem járulnak hozzá nagyobb mértékben a védelmi kiadásokhoz, vagyis nem fizetnek többet az amerikaiaknak a védelemért. Ez - elemzők szerint - azt is jelentené, hogy több tere lenne Kínának a terjeszkedésre.
Ám a választási győzelem óta a Trump környezetéből érkező első jelzések azt érzékeltetik, hogy a megválasztott elnök jóval szkeptikusabb Kínával kapcsolatban, mint azt sejteni lehetett. A környezetében lévő és Ázsiával foglalkozó szakértők ugyanis "héják" a Kínával folytatandó politikát illetően.
Patrick Cronin, az Új Amerikai Biztonság Központja nevű washingtoni agytröszt Ázsia-programjának vezetője szerint Trump
"erőteljes, Reagan elnökéhez hasonló védelmi politikát folytat és nagy beruházásokat is végrehajtat majd".
Mindenesetre találkozója Abe Sindzóval az első lehetőség lesz Trump számára, hogy megerősítse: Ázsia változatlanul fontos. Szeretné azonban elérni, hogy ezért a fontosságért tegyenek, azaz fizessenek többet.