A másodfokon eljáró bíróság viszont megállapította, hogy Nyári Zsolt, a Zöld Baloldal akkori szóvivőjének tette nem zavarta meg a köznyugalmat, amikor a strasbourgi vörös csillag-perről szóló könyvének bemutatója kapcsán az érdeklődők között ilyen jelképet viselt. A tavalyelőtt megváltoztatott Büntetőtörvénykönyv szerint ugyanis az önkényuralmi jelkép használata csak akkor büntetendő, ha annak szoros környezetében azzal egyet nem értők is jelen vannak, tehát azokban riadalmat kelthet. A törvény és az arra alapuló pénteki felmentő ítélet elméletén haladva tehát egy horogkeresztes kitűző viselése miatt nem büntetheő az, aki olyan közegben jelenik meg, ahol a jelképpel kapcsolatban minimum közömbösek, vagy támogatóak az emberek. A köznyugalmat ugyanis nem zavarja meg a cselekedet.
Mindez persze költői eszmefuttatás, a valóságban borítékolható lenne egy elmarasztaló ítélet.
Nyári Zsolt - aki a bíróságon is vörös csillagos kitűzőt viselt - az ítélethirdetés előtt joggal bízhatott felmentésében, hiszen mint ismert, a strasbourgi emberi jogi bíróság 2012-es ítélete alapján a Magyarországi Munkáspárt 2006 egykori elnökének, Fratanolo Jánosnak 4000+2400 eurós kártérítés járt a magyar államtól azért, mert őt korábban vörös csillag viseléséért elmarasztalták. Az unió szerint tehát a magyar jog nem mondhatja azt, hogy a kommunizmus vörös csillaga tiltandó önkényuralmi jelkép, s ezzel a magyar bíróságok nem is akarnak szembe fordulni, hiszen az vélhetően újabb és újabb milliós kártérítéseket jelentene. Ennek a folyamatnak a gördülékenyebbé tételét jelentette a tavalyelőtti törvénymódosítás is, ugyanakkor nyilvánvaló, hogy a köznyugalom megzavarására való hivatkozás egy olyan ingatag talaj, amit mind bizonyítani, mind elvetni lehetséges, a végeredmény csak szándék kérdése.
A bíróság indoklásában ki is mondta, hogy a nagy nyilvánosság előtt történő önkényuralmi jelképhasználat nem feltétlenül jelenti azt, hogy az a köznyugalom megzavarására is alkalmas, így erre akár a véleménynyilvánítási jog gyakorlásaként is tekinthetünk.
A pénteki, felmentéssel záruló perben egyébként olyan gyöngyszemek hangzottak el a védelem részéről, mint hogy
a vádlott nem éltetni akarta a kommunista rendszereket, csupán kifejtette eszmei nézeteit.
Nyári Zsolt az Alfahírnek önmagát Kádár János tisztelőjeként mutatta be, olyannyira, hogy a valaha volt diktátornak készített Facebook-profilt is ő szerkeszti. A tárgyalás utáni, Szabadság téri szovjet emlékmű koszorúzásakor kifejtette: európai értelemben kezeli a munkásosztály képviseletét, s azzal érvelt, hogy Nyugaton a kommunista jelképek használata bevett szokás. Megjegyezte, hogy azt ő is elítélné, ha valaki Rákosi-képekkel vonulna fel az utcán, ugyanakkor „olyanról még nem hallott”, hogy valakiben szimplán a vörös csillag látványa riadalmat keltsen Magyarországon.
A beszélgetés során kifejtette, hogy Biszku Béla, volt belügyminiszter esetében méltánytalannak tartja, hogy idős kora ellenére is bíróság tárgyalja a múltját, ellenben Csatáry Lászlónál mindezt helyénvalónak tartotta. Az indoklás a következő volt: Biszku saját kezével nem gyilkolt (hanem papíron intézte el sokak halálos ítéletét – a szerk.), Csatáry viszont állítólag igen. Amikor kitűzője kapcsán arra a párhuzamra kérdeztünk rá, hogy mindez horogkereszttel is csak a szólásszabadságot jelentené-e, azt mondta: nem, mert a fasizmus nem lehet vélemény, csak bűn.
A vörös csillag alatt több mint százmillió embert öltek meg a XX. században.
Az egykori szóvivő elégedett a pénteki ítélettel, ugyanakkor közölte azt is, hogy a szabad véleménynyilvánításhoz fűződő jogának sérelme miatt így is Strasbourghoz fordul. Az ügyészségnek három napja van fellebbezni a másodfokú ítélet ellen, de erre várhatóan nem fog sor kerülni.