A Greenpeace nemzetközi szervezet hét országból (Belgiumból, Hollandiából, Németországból, az Egyesült Királyságból, Spanyolországból, valamint Olaszországból és Lengyelországból) érkező aktivistái a tizenkettedik tárgyalási forduló helyszínéül szolgáló konferencia-központ bejáratához bilincselték magukat, míg társaik az épületre felmászva egy zsákutcát ábrázoló drapériát függesztettek ki.
[fb_pages_codes:econation]
A demonstráció szlogenje igazán angolul hangzik jól, “TTIP: dead end trade deal”; azaz arra figyelmeztetnek mindenkit, hogy a TTIP ratifikálása egy zsákutcába vezet.
Támad a zombi
A mostani tárgyalási forduló azért is kifejezetten fontos, mert majd két éves szünet után (a sírból kilépve) ismét téma lesz az állam és befektető közti vitarendezés módja, csak most nem az offshore/választott bíróságokon alapuló ISDS-ben gondolkoznak, hanem egy befektetési bírósági rendszert (Investment Court System - ICS) állítanának fel, amely során a felek egy közösen összeválogatott "szakmai" jogi fórum előtt bizonyíthatnák az igazukat.
Igaz, a lényegen ez semmit sem változtat, hiszen az ICS:
- egy olyan kiváltságos bírói rendszer, amely lehetővé teszi a multinacionális vállalatok számára, hogy megkerüljék a nemzeti bíróságokat;
- bírái számára nincs megtiltva, hogy közben a multinacionális cégek alkalmazásában is álljanak, amely visszásnak, összeférhetetlennek tűnik;
- előnyöket biztosít a multinacionális cégek számára a nemzeti vagy a helyi vállalkozásokkal szemben;
- semmibe veszi a demokratikus vívmányokat, illetve a kormányok jogát a törvények megalkotására, és azok elfogadására.
- rendelkezik azzal a "dermesztő hatással", amely visszatartó erővel bír a nemzetállamok irányába, hogy olyan munkavédelmi, környezetvédelmi, szociális jogszabályokat fogadjanak el, amelyek esetleg sérthetik az adott vállalat profitérdekét.
A mi felelősségünk
Ez az egyezmény nem a kereskedelemről szól - jelentette ki a demonstráción Susan Jehoram Cohen, a Greenpeace aktivistája. A cél, az emberek fölötti uralom átvétele - tette hozzá.
Az aktivista emlékeztetett, hogy amit az Európai Bizottság kereskedelmi akadálynak nevez, az valójában biztosíték arra, hogy az élelmiszereink ne tartalmazzanak mérgező növényvédő-szereket, illetve hogy a levegőbe ne kerüljenek veszélyes anyagok.
„A tárgyalófelek most ezt a biztosítékot gyengítenék a vállalati nyereség maximalizálása érdekében”.
A mi felelősségünk, hogy leleplezzük őket, és hangot adjunk azon millióknak, akik tiltakoznak a szabadkereskedelmi egyezség ellen! - szögezte le Susan Jehoram Cohen.
Nem állhatnak a törvények felett!
Andrea Carta, a Greenpeace EU-jogi tanácsadója mindezt azzal egészítette ki, hogy
az Európai Bizottság azon terve, hogy felállítson egy különleges bíróságot, amely a vállalati nyereséget hivatott védeni, veszélyezteti a demokráciát és a jogállamiságot. Hozzátette, ez a törekvés hátrányosan különbözteti meg a helyi vállalkozásokat, de sérül a közérdek abból a szempontból is, hogy a nemzetállamok nem hoznak meg bizonyos döntéseket, félve a jogi szankcióktól.
A multinacionális vállalatok nem állhatnak a törvények felett, ugyanazon jogszabályok kell, hogy vonatkozzanak rájuk, mint mindenki másra - foglalta össze Andrea Carta.