Ismét Tiszavasváriba látogattunk, ahol az önkormányzat és az Orosz Mihály Zoltán vezette Becsület Légiója Egyesület februárban fogott az Érpataki Modellt alkalmazó Rend és Tisztesség program megvalósításához. A közmunkában dolgozó cigányasszonyok épp a sportcsarnok melletti salakos focipályáról takarítják el az utolsó gyomokat, és már az első kérdésünket megelőzve Zagyva György Gyulát - mert hogy róla van szó - méltatják.
- Munkát adott nekünk, bármiben segít, ha szükségünk van valamire! Semmi rosszat nem tudok rá mondani - folytatja egyikük, majd mikor a kezdeti nehézségekről érdeklődünk - emlékezetes: mikor az önkormányzat együttműködési megállapodást kötött Orosz Mihály Zoltánékkal, néhány hangadó uszítása miatt rengetegen ellenségesen fogadták őket a településen -, azt mondják: hülyeség volt.
- Elhittük mi is, mint sokan, hogy bántani akarnak minket, elvinni a gyerekeket, de szó sincs erről. Soha annyi fejlődés nem volt itt, mint azóta, hogy itt vannak.
Azt mondják, korábban közmunkát sem nagyon kaptak, a fiatalok esetében ez továbbra is így van.
- A nagyobbik fiam 22 éves, munkahely nincs, közmunkára meg nem tudják felvenni. Pedig az én gyerekeim is szeretnének szép ruhákban járni. Lehet, hogy kevés ruhájuk van, de én végzek a munkával és kimosom nekik - meséli az egyikük.
A sokat emlegetett Zagyva György Gyulától később megtudjuk: a Hosszú József által vezetett járási hivatallal komoly harcokat kell vívni, ők közvetítik ki ugyanis a közmunkásokat. Bíznak benne, hogy a következő, októberben induló program során az arra érdemes, dolgozni szándékozó fiatalok is kapnak munkát, a helyzetet azonban bizonyára nem könnyíti meg, hogy egy korábban kiszivárgott hangfelvétel szerint Hosszú József célja, hogy megbuktassa Fülöp Eriket, a város jobbikos polgármesterét, és ehhez úgy tűnik, minden eszközt megragad. Mikor Zagyva a munka nélkül maradó cigányokat Hosszú Józsefhez irányította, a fideszes politikus inkább megfutamodott, és megszüntette a korábban rendszeresen tartott fogadóóráját.
A sportcsarnok mellett található, immár gyomtalanított salakos pályától nem messze romos, félig leomlott épületek állnak, mögöttük pedig a korábban hírhedt szegregátum, ahol mintegy 1500 cigány él. A pálya és a romok közt újonnan épített kerítés található, a tetején NATO-dróttal: ezt nemrégiben húzták fel a közmunkások, mert a telepről az utca helyett sokan ezen a - gyerekek számára egyébként meglehetősen veszélyes - területen átvágva közelítették meg a várost, szemeteléstől különféle bűncselekményekig sok minden előfordult itt. Vannak, akik nehezen törődnek bele, hogy nagyobbat kerülve, az utcán kell menniük: a kerítést már hat esetben megrongálták, ami miatt feljelentések születtek, egy esetben tetten is érték az illetőt.
***
- A települések jelentős részén azt látjuk, hogy a közmunkások húsz százaléka dolgozik, velük valamilyen látványos, például mezőgazdasági termelő munkát végeztetnek, a maradék viszont nem csinál szinte semmit, aztán megkapja ugyanazt a bért. Ennek semmi értelme – magyarázza nekünk Orosz Mihály Zoltán, az Érpataki Modell megalkotója.
A termelő munka eredményességét próbálták demonstrálni egyébként nemrégiben a nyíregyházi Közfoglalkoztatási Kiállítás és Vásáron is, ahol részt vett és sikertörténetnek nevezte a közmunkaprogramot Dr. Hoffmann Imre közfoglalkoztatási és vízügyi helyettes államtitkár is.
- Sokan nem értik meg, hogy a közmunka szerepe egészen más kell, hogy legyen. Nem az a legfontosabb, hogy a munkások mennyit tudnak termelni, hiszen egy ilyen programban dolgozó csoport úgysem lesz versenyképes a piacon - véli az érpataki polgármester, aki szerint a lényeg az, hogy a közmunka által szocializálják a programban résztvevőket, kiknek jelentős része korábban soha nem dolgozott. Meg kell tanulniuk a normákat, maradéktalanul be kell tartaniuk a szabályokat, hozzá kell szokniuk a rendezett élethez, a kiszabott munkát pedig el kell végezni - csakis így lehetséges őket visszavezetni a munka világába, ami eredetileg a kormány célkitűzése volt a programmal kapcsolatban.
- Itt Tiszavasváriban nem követhetjük az általános példát, nem az a cél, hogy mutogassuk a közmunkások kisebbsége által megtermelt paprikát. Mindenkinek dolgoznia kell, mindenkinek be kell tartani a szabályokat.
Zagyva György Gyula, aki immáron a közmunkások vezetője a városban, azt mondja, korábban káosz jellemezte a programot, sokan próbálták ellógni a munkát, munkaidőben pihentek vagy épp orvosi igazolással próbálták kibújni a munkavégzés alól. Az utóbbi időszakban szigorítottak a szabályokon, és komoly energiákat szentelnek az ellenőrzésekre is. Az "orvosi igazolás-gyárat" megszüntették, három igazolatlan hiányzás után biztosan elbocsátás jár, de egy-egy komolyabb ügy esetén akár egy hiányzással is el lehet veszíteni a státuszt, a következő programba pedig azok kerülhetnek majd be, akik arra rászolgálnak. Mivel a városban több mint ötszáz közfoglalkoztatott dolgozik, nem egyszerű koordinálni a folyamatokat, ennek ellenére szembetűnő a fejlődés. A lógás már nem igazán jellemző, ahogy a munkavégzés is hatékonyabbá vált, ehhez szükség volt arra is, hogy a csoportok élére a legjobb hozzáállással rendelkező cigányokat jelöljék ki, akik példát tudnak mutatni a többieknek.
***
Rostás Sándor, az egyik csoportvezető elmondja: pozitív példát kell mutatni, hogy a cigányokról kialakult képet el tudják törölni. A helyi cigányok közül sokan soha nem dolgoztak, így nem volt könnyű hozzászoktatni őket a szabályokhoz, de egyre jobb a helyzet.
- Nagyon sok múlik a vezetőkön. Én szigorú vagyok az embereimmel, soha senkinek nem néztem el a késést vagy a lógást csak azért, mert "az én fajtám", nálam nincs falazás. Aki nem jön dolgozni, annak beírom a hiányzást, a munkát pedig mindenkitől megkövetelem. Örülök, hogy Fülöp Erikéknek sikerült bizonyítanunk, de én elsősorban nem neki szeretnék, hanem a város lakóinak. Aki nem felelt meg, elküldtem, én nem akarok szégyenkezni senki miatt - meséli, majd büszkén mondja: a lakók szerint soha nem volt még ilyen rendezett a terület, melynek megtisztítása most az ő csoportjára van bízva, hálából többen kávéval, teával, süteménnyel kínálták a munkásokat.
- Motiválni kell az embereket. Eleinte tartottam Gyuláéktól, de kellemesen csalódtam bennük. A korábbi közmunkavezetők lekezelően bántak velünk, de mióta itt vannak, végre emberszámba vesznek minket, ha segítség kell, támogatnak. Mi is megérdemeljük az emberi bánásmódot, de persze bizonyítanunk kell. Sok a pozitív változás más területen is: szépen rendbe lett téve a szegregátum, eltűntek a szeméthegyek, a gyerekek tisztábban járnak iskolába, ma már nem mernek nem bemenni - meséli Rostás.
- Amióta ez a csávó itt van, rend van - mondja nevetve Balogh Emilné, aki a helyiek által viccesen csak büntetőszázadnak vezetett csoportot vezeti, vagyis azokat az embereket, akiket más csoportoktól elküldtek. Ennek ellenére jól boldogul velük: "nincs csavargás, nincs bujkálás".
Hasonlóan látja a dolgokat Papp Attila, egy másik csoport vezetője is.
- Odafigyelnek az emberekre, mindent meg lehet velük beszélni. Mióta én irányítok, probléma nem volt, teljes a megértés. Nálam olyan nincs, hogy megyek 10 órakor, és látom, hogy valaki ül. Akkor hazamehet, aztán ki van húzva a napja. Késlekedés sincs, ha én be tudok érni időben, akkor mások is. Nem mondanám, hogy szigor van, vannak szabályok, amiket el kell fogadni. Ha nem így lenne, akkor mindenki késne, előbb elmenne, senki nem lenne a munkásokból. Aki nem megfelelően áll a munkához, kiszűrjük. Kapja meg a munkát az, aki dolgozik is becsületesen.
Tiszavasvári: "Mióta ez a csávó itt van, rend van!"
Tiszavasváriban Zagyva György Gyula lett a közmunkások vezetője. Azóta megdöbbentő változások történtek. Körülbelül 530, többségében cigány származású közmunkásért felel.
Mióta láthatóak az eredmények, elmaradoznak a messziről jött uszítók és médiamunkások is. Nemrégiben Gulyás Márton forgatott dokumentumfilmet a településen, ám inkább a kormányzaton talált fogást, mintsem Zagyváék munkásságán. Gulyás egyébként úgy döntött, a forgatás idejére maga is közmunkásnak áll, ám három nap alatt sikerült begyűjtenie két hiányzást, amivel meg is döntötte a rekordot a településen.
***
De honnan jött az ötlet, hogy a településre a Becsület Légiója Egyesület tagjaként érkezett Zagyva György Gyula legyen a közmunkaprogram vezetője? Erről Fülöp Erik, a város polgármestere, a Jobbik alelnöke beszélt portálunknak.
- Gyulának sokrétű tapasztalatai voltak a rendteremtés területén, és mind magánszemélyként, majd pedig mind a Becsület Légiójának tagjaként is sok időt töltött településünkön, így alaposan megismerte a helyi embereket, a helyi viszonyokat, az itt lévő problémákat. A Tiszavasváriban folyó rendteremtési folyamatok egyik fontos állomása a közmunkaprogram rendszerének hatékonyabbá tétele, így adta magát a feladat Gyula számára.
Megkérdeztük azt is, hogy látja ő, és hogy látják a helyiek a folyamatokat.
- Elégedett vagyok Gyula teljesítményével, hiszen sokkal pontosabb a munkaidő betartása, hatékonyabb a munkavégzés, gyorsabban épül-szépül településünk, melyet a városlakók is tapasztalnak. A kezdeti ellenállás eltűnt a közmunkások részéről, és teljesen elfogadták vezetőjüknek Gyulát. Keménykezűnek, de igazságosnak tartják a visszajelzések alapján.
Természetesen szóba került a portálunk által korábban közzétett hangfelvétel is, melyen Hosszú József járási hivatalvezető arról beszél, hogy a célja Fülöp Erik megbuktatása. Arra voltunk kíváncsiak, a felvétel nyilvánosságra kerülése óta beszéltek-e egymással, illetve tapasztaltak-e arra utaló jelet, hogy a fideszes politikus továbbra is a közmunka-közvetítésen keresztül próbálná hátráltatni a település munkáját.
Döbbenetes hangfelvétel: a cél megbuktatni a jobbikos polgármestert
Dr. Hosszú Józsefnek, a Tiszavasvári Járási Hivatal vezetőjének az a célja, hogy megbuktassa a város polgármesterét - derült ki a döbbenetes hangfelvételből. Lebukott a vezető kormányhivatalnok: nem a városért dolgozik, hanem azért, hogy megbuktassa a városvezetőt.
"Nem beszéltem azóta Hosszú Józseffel, csak formálisan. Hamarosan jeleznünk kell a jövő évi közmunkaprogramra vonatkozó humán- és anyagigényünket, és egyeztetnünk kell a járási, illetve a kormányhivatallal, úgyhogy kíváncsian várjuk, vajon most már próbálják-e jóvá tenni az elmúlt évek gáncsoskodásait, és igyekeznek-e ők is településünk javát szolgálni" - nyilatkozta a polgármester. Kíváncsian várjuk a fejleményeket, melyekről természetesen be is számolunk majd.
***
Ha már ismét a városban járunk, természetesen nem hagyhatjuk ki a híres-hírhedt szegregátumot, a portálunk által már többször is bemutatott Széles és Keskeny utcából álló telepet.
Két út a cigánysoron
Romos házak, szeméthegyek, kóbor kutyák, döglött patkányok, orrfacsaró bűz és a közút funkcióját betölteni hivatott sártenger - ez a már-már közhelyesnek számító kép fogad minket, mikor megérkezünk Tiszavasvári legnagyobb, szegregátumnak is nevezett cigánytelepére, a Keskeny és Széles utca elejéhez. A célunk egy nagy riport, első kézből, közvetlen benyomások alapján.
A cigánysor, ahova jó visszamenni
Újra ellátogatunk Tiszavasváriba, ahol a Keskeny és a Széles utcában többnyire mélyszegénységben élők a jobbikos önkormányzattal és a civil erőkkel összefogva hihetetlen változásokra voltak képesek az elmúlt hetekben. Szemmel látható a porták és környezetük megtisztulása, az áramlopások megszűnése és a helyi lakosok öröme.
Az eredeti állapotoknak nyoma sincs: a több tonnányi eltakarított szemét nem termelődik újra, a megtisztított környezetre már jobban figyelnek a lakók. A közvilágítás kifogástalan, holott fél éve még az összes lámpa ki volt törve, hogy a bűnözők szabadon garázdálkodhassanak.
- Na igen, erre is azt mondták nekünk fél éve, hogy úgysem lehet megcsinálni, úgyis újra ki fogják törni. Tessék, meg lehet csinálni - mondja elégedetten Orosz Mihály Zoltán, aki velünk együtt szemléli meg a telepet. Egy renitens azért akad: bár a korábbi több százzal ellentétben hónapok óta egyetlen áramlopás sem volt a településen, valaki úgy gondolta, most már biztos lankadt a figyelem, ezért megcsapolta a vezetéket. Természetesen a menetrendszerű bejelentés következik, a tolvaj képességeit pedig jól szemlélteti, hogy mire a rendőrök kiérkeznek, a házilag eszkábált kampós kábel úgy tűnik el a fővezetékről, hogy azt egyikünk sem veszi észre. Hiába persze a trükközés, az esetről felvétel készült, a rendőrök intézkednek, az áramlopások száma pedig ismét nullára csökken.
Zagyva György Gyula közben autójával hajt végig az utcán, mikor megáll, 10-12 fiatal cigány veszi körbe. Kontextusából kiragadva még ijesztő is lehetne a jelenet, ám az itteniek arról érdeklődnek, kaphatnak-e munkát a következő programban. Megnyugtató válasz persze nincs, sorsuk Hosszú József és a kormányhivatal kezében van.
Megtudjuk: hamarosan kötelező lesz a porták bekerítése is, a közmunkaprogram keretében gyártottak ehhez szükséges betonoszlopokat is, melyet azok vásárolhatnak majd meg kedvezményesen, akik együttműködnek és jól dolgoznak.
Egy középkorú nővel beszélgetünk, ő a tisztaság mellett leginkább annak örül, hogy a drogozás és az uzsora is visszaszorulni látszik a városban. Erről Zagyvával is beszélgetünk, aki elárulja: hosszú és nehéz procedúra volt, míg bizalmi viszonyba kerültek a helyiekkel, ám mióta látják a folyamatokat, sokkal segítőkészebbek, olykor négyszemközt már el merik árulni azt is, kik azok, akik a lakosságot sanyargatják. Az uzsorások visszaadták a korábban begyűjtött bankkártyákat az embereknek, a legutóbbi fizetésnapon a rendőrök le is kapcsolták az egyiküket. Ez is érdekesen zajlott: Orosz Mihály Zoltánék az utcát bekamerázva próbáltak bizonyítékot szerezni arról, hogy ki az, aki rögtön elveszi a munkásoktól a pénzt. Mikor a rendőrök értesültek erről, ők is megjelentek egy kamerával az egyik ablakban, nem sokkal később pedig már kattant is a bilincs.
A szegregátum februárban és most (a kép közepén látható vonal mozgatható):
Tündérmeséről persze szó sincs. Az ország egyik legszegényebb régiójáról van szó, a mélyszegénység továbbra is kézzelfogható a cigányok lakta városrészeken, egyesek arcán még mindig kilátástalanság tükröződik, de a vak is látja, hogy sok minden megváltozott a településen. Ez nem feltétlenül a bűnözés visszaszorulásában, a tisztább, rendezettebb városon és szegregátumon, hanem a helyiek morálján érhető leginkább tetten.
A cigányintegrációra szánt milliárdokból egy forint sem kellett hozzá: pusztán arra volt szükség, hogy hosszú évtizedek után valaki felmutassa és betartassa a normákat a cigánysággal. A kiilleszkedett réteg szankcionálásával, az ingadozók meggyőzésével, a felemelkedni vágyók támogatásával pedig motivációt nyújtson az embereknek, hogy a közösség tagjai egymást segítve törhessenek ki a mélyigénytelenségből. Ezzel pedig megadja nekik azt, amit a Farkas Flórián-féle vezetőknek sok százmilliárd forintnyi integrációs program lopásoktól sem mentes végrehajtásával sem sikerült. Ugyanazt, amit a város többi lakójának is: a reményt arra, hogy a cigány-magyar együttélés is lehet működőképes.