A glifozát története nem új keletű, több mint négy évtizedre nyúlik vissza. A jelenlegi vita azután lobbant fel, hogy az Egészségügyi Világszervezet (WHO) keretein belül működő Nemzetközi Rákkutató Ügynökség (IARC) nemrég A2, azaz az "emberben feltehetőleg rákkeltő" kategóriába sorolta a növényvédő-szert, miközben az Európai Bizottság élelmiszer-biztonsági hatósága (EFSA) a BfR német szövetségi kockázatelemző intézet jelentése alapján nem tartotta indokoltnak a vegyszer „emberi karcinogénként” való besorolását.
S ha hozzávesszük, hogy az Egyesült Államok Környezetvédelmi Hivatala (EPA) - amely az IARC-on kívül a világ másik rákkimutatási minősítő intézete - szerint bizonyíték van arra, hogy a glifozát nem rákkeltő ("E" besorolású), megállapíthatjuk a kémiában sem mindig négy a kétszer kettő.
[fb_pages_codes:econation]
Miről szól ez az éles ellenmondás?
Magda Stoczkiewicz, a Föld Barátai igazgatója a Húsatlasz című kiadvány bevezetőjében így foglalja össze ezt a kérdést:
"Az utóbbi 50 év során a globális élelmezési rendszer egyre nagyobb mértékben az olcsó alapanyagokra, növényvédő-szerekre és kemikáliákra támaszkodott. Egyre inkább egy maroknyi multinacionális vállalat irányítása alatt áll."
A glifozát használatát elsősorban az arra rezisztens génkezelt növények elterjedése teszi gyakoribbá (ez főleg Németország északi részére, Skandináviára és az Egyesült Királyra jellemző), igaz mint totális gyomirtót, a szó szoros értelmében használják úton-útfélen hazánkban is. Gyomirtó hatása valóban kiváló, azonban az elmúlt időszakban fejlődött annyit a tudomány, hogy egyre gyakoribbá váljon a szer kimutatása a legkülönfélébb termékekben (a német sörtől kezdve, az angol péksütiken át az argentin tamponokig).
Szakemberek szerint a glifozáttal szembeni kitettségünk állandó, egy "mindenütt előforduló szennyező", amelyet már a csapadékból is kimutattak.
Visszatérve Brüsszelbe,
kedden a belga fővárost ért támadások időpontjában az EP környezetvédelemért, közegészségügyért és élelmiszer-biztonságért felelős bizottsága (ENVI) 36 igen, 6 nem és 18 tartózkodó szavazat mellett arra szólította fel a Bizottságot, hogy
"mindaddig, amíg nem cáfolták egyértelműen a glifozát rákkeltő, illetve endokrin-romboló tulajdonságát, az Európai Bizottság ne újítsa meg az engedélyt. Ehelyett rendeljen meg egy független vizsgálatot, és annak adatait hozza nyilvánosságra."
Balczó Zoltántól, az ENVI jobbikos tagjától megtudtuk, hogy a glifozát párti EP-képviselők azzal indokolták a döntésüket, hogy a "rémhírek" mögött azok a cégek állnak, akik most is forgalmaznak glifozát tartalmú növényvédő-szereket. Mivel a szabadalmi védettségük lassan lejár, ezért így akarják a versenytársakat elijeszteni a piactól... Az EP április 11-14. közti plenáris ülésén szavazhat az ENVI ajánlásáról.
Darvas Béla professzor elnökletével szerdán huszonkilencedik alkalommal ült össze a GMO-Kerekasztal.
A rangos szakmai fórumhoz konkrét kérés is érkezett az Országgyűlés Fenntartható fejlődés bizottságától; részletes állásfoglalást kell megfogalmazniuk a parlamenti bizottság felé.
A Kerekasztal nyilvános részén több érdekes, és megdöbbentő előadást is meghallgathattunk (olyan neves szakemberektől, mint Darvas Béla, Székács András, Mörtl Mária, Takács Eszter, Klátyik Szandra, Ács Éva, Vajda Boldizsár, Varga Zoltán, Ács Sándorné és Ángyán József), amelyekből többek között kiderült, hogy olyan hazai erdőben is kimutatták már a glifozát jelenlétét, amely egyáltalán nem állt kapcsolatban mezőgazdasági tevékenységgel. A szennyezés a szakemberek szerint a csapadék, vagy a talajvízzel útján jutott a területre.
Ezen cikk szempontjából Darvas Béla és Simon Gergely (Greenpeace) előadása volt kiemelten fontos, a glifozát körüli vitát mindketten egy furcsa politikai ellentéttel magyarázták, a WHO veszélyalapú, míg az EPA és az EFSA kockázatalapú értékelést folytat. A GMO-Kerekasztal végül
az engedély meghosszabbításának elutasítását javasolta a magyar kormánynak, vagy legalábbis az ilyen tartalmú növényvédő-szer használatának korlátok közé szorítását.
A Kerekasztal abban is reménykedett, hogy az EB átmeneti engedélyt ad csak a glifozátra, ugyanis az Európai Vegyianyag-ügynökség (ECHA) idén fogja felülvizsgálni a szer hatásait. Felelőtlenség ezen vizsgálat lezárulta előtt egy tizenöt évre szóló engedélyt kiadni. Viszont ez 2017 előtt nem lesz meg.
A Földművelésügyi Minisztérium (FM)
Élelmiszerlánc-felügyeleti Főosztályának Növényvédelmi Bizottsága április második felében tartja majd soron következő ülését, úgy tudjuk, hogy a tagság az engedély meghosszabbítás mellett fog dönteni.
Az FM-től még múlt héten kértünk tájékoztatást, azonban csak csütörtökön válaszoltak, ami így a két elutasító döntés ismerete után egészen más megvilágításba helyezi a hivatalos álláspontot.
A lapunkhoz eljuttatott levélből kiderült, kiemelten fontosnak tartja a tárca az elővigyázatosság elvének érvényesítését, illetőleg "hazánk Alaptörvényben is rögzített GMO mentességéhez a továbbiakban is ragaszkodunk és fent kívánjuk tartani". Ennek ellenére az engedély meghosszabbítása mellett állnak ki, ugyanis:
"Jelenleg az EFSA és az IARC glifozáttal kapcsolatos következtetései nincsenek összhangban. Az EFSA egységes előírások szerinti, független és megbízható vizsgálatokra alapozza értékelését, valamint figyelembe veszi a szakirodalmi adatokat is. Ezzel szemben az IARC elsősorban az általa fellelt szakirodalmi adatokból indul ki és a saját kritériumrendszere szerint értékel. Ezen szakmai cikkek jelentős része azonban az értékeléskor nem vehető figyelembe, mert nem biztosított a vizsgálati minták azonosítása, hiányoznak a nyersadatok és a vizsgálati körülmények nem az előírásoknak megfelelőek. Ebből következik, hogy az ezekből a cikkekből levont következtetések nem használhatók fel a hatóanyag valódi kockázatainak megállapítására".
(Nyílt kiállás az EFSA mellett?!)
Kiemelik ugyanakkor azt is, hogy
"Magyarországon a 1107/2009/EK rendelet értelmében nem növényvédő-szer hatóanyagokat, hanem növényvédő-szerek jól meghatározott alkalmazásait engedélyezzük, amelyek egyike sem okozhat ártalmas hatást az ember egészségére és a környezetre".
Ez ugyanakkor azért is tűnhet aggályosnak, mert a növényvédő-szerek esetében mindig bekerül 2 százaléknyi ismeretlen összetevő (gyártási szennyeződés), ami felülírhatja a termék hatását. Ezért elsősorban a készítményekkel, és nem a hatóanyagokkal érdemes foglalkozni.
Az EB legkésőbb májusban dönteni fog az engedélyezés meghosszabbításáról, Magda Stoczkiewicz szavaival élve:
"az egész emberiségnek okosabbnak kell lennie. Itt az ideje, hogy felismerjük: a nagyvállalatok által irányított élelmezési rendszer nem működik. Ideje, hogy megnyirbáljuk azoknak az érdekköröknek a hatalmát, akik annyira ragaszkodnak hozzá".
Mit (t)eszünk?