Eötvös Loránd Tudományegyetem Társadalomtudományi Karának tanára szerint a görög média nem számolt be rendbontásokról, és ő is arra számít, hogy a népszavazás nyugalomban fog lezajlani.
A délelőtti órákban alacsony volt ugyan a részvétel, de minden összehasonlítás félrevezető lenne, mert Görögországban legutóbb 1974 decemberében tartottak népszavazást. Ráadásul - mondta a szakértő - befolyásolhatja a szavazási hajlandóságot az, hogy nyár van, de nem lehet a reggeli alacsony részvételből bármilyen következtetést levonni az estére vonatkozóan. Fokasz Nikosz szerint nem valószínű, hogy a részvételi arány nem fogja elérni a 40 százalékos érvényességi küszöböt.
Leadta már a szavazatát Prokopisz Pavlopulosz köztársasági elnök, és azt hangoztatta, hogy a választás eredményétől függetlenül "holnap" egységes Görögországban kell élniük az embereknek. Leadta a szavazatát Alekszisz Ciprasz kormányfő is.
A szociológus rámutatott arra, hogy az elmúlt napokban többféle közvélemény-kutatás jelent meg, volt olyan amelyik a "nemek", és volt olyan, amelyik az "igenek" győzelmét valószínűsítette, de a különbség minden esetben legfeljebb egy-két százalékos volt, vagyis a statisztikai hibahatáron belül mozgott. Ha négy százaléknál kisebb lesz a különbség, akkor valószínűleg csak késő éjszaka derül ki, hogy melyik tábor győz.
Fokasz Nikosz szerint önmagában a népszavazás meghirdetése is a polarizáció útjára terelte a görög társadalmat, az erős megosztottságnak pedig eleve "hagyománya" van az országban. Egy görög újságíró nagyon találóan azt mondta, hogy a "nemmel" szavazókat elsősorban a hitelezők politikájával szembeni düh, az "igennel" szavazókat pedig az attól való félelem mozgósítja, hogy Görögország kikerül az eurózónából vagy az Európai Unióból. A szociológus azt mondja, hogy mind a két érzelem további szembenállásnak táptalajává válhat, ezért is volt fontos a köztársasági elnök vasárnapi nyilatkozata a voks leadása után.
A görögszakértő szerint az országban az értelmiség is nagyon megosztott. A Ciprasz vezette Szirizának erőteljes értelmiségi hátországa volt már akkor is, amikor még kis párt volt, és a népszavazás kiírása már ezt a közösséget is megosztotta. A Szirizára szavazó értelmiségiek jelentős része is kockázatos, hibás döntésnek tartja a népszavazás kiírását, szerintük ez még rosszabb helyzetbe sodorja az országot, Athén nem ér el jobb tárgyalási pozíciót a hitelezőkkel folytatott megbeszéléseken.