A vita kiindulópontja Gajdos László 2026. november 11-én, az ATV Egyenes Beszéd című műsorában elhangzott nyilatkozata volt. Az interjúban a miniszter a hazai erdők helyzetét elemezve kritizálta az elmúlt 16, 30, illetve 100 év erdőgazdálkodási gyakorlatát. A megfogalmazás azonban érzékenyen érintette az ágazat dolgozóit: az OEE beszámolója szerint számos tagjuk és kollégájuk fordult hozzájuk azzal a kéréssel, hogy a szervezet nyilvánosan is reagáljon a kijelentésre.
A november 12-én közzétett, tényszerű hangvételű, mégis határozott nyílt levélben az egyesület leszögezte: más dolog változást kérni a jelenlegi gyakorlatban, és más egy egész évszázad szakmai munkáját egyetlen mondattal leminősíteni.
Tényekkel az „ész nélküli fakivágás” vádja ellen
Az erdészek álláspontja szerint ott, ahol „ész nélkül vágják a fát”, az erdőterület fogyatkozik, Magyarországon viszont az elmúlt száz évben éppen az ellenkezője történt. Az egyesület négy kulcsfontosságú statisztikai adattal támasztotta alá a hazai erdővagyon folyamatos gyarapodását:
• Növekvő erdőterület: Míg 1921-ben az ország erdőterülete 1,10 millió hektár volt, addig 2024-re ez 1,96 millió hektárra nőtt, ami 1,8-szoros bővülést jelent.
• Gyarapodó fakészlet: A magyar erdőkben álló fa mennyisége mára meghaladja a 400 millió köbmétert, amely több mint másfélszerese a negyven évvel ezelőtti állapotnak.
• Fenntartható kitermelés: 2000 óta a fakitermelés minden egyes évben az éves növedék kétharmada alatt maradt; 2025-ben ez az arány mintegy 58 százalék volt.
• Idősödő erdőállomány: A száz év feletti korosztályba tartozó erdők területe az elmúlt húsz évben megduplázódott, 71 ezer hektárról 140 ezer hektárra emelkedett.
A szervezet emlékeztetett arra is, hogy a Trianon utáni első ötven évben Magyarország folyamatos tűzifaimportra szorult, és csak az 1970-es évek elejére vált stabilan önellátóvá. A kitermelt állomány helyén pedig mind a törvényi előírások, mind a szakmai etika szerint minden esetben új erdőt kell nevelni.
A természetvédelem erdész gyökerei
A nyílt levél arra is felhívta a figyelmet, hogy a hazai természetvédelem és a ma is szorgalmazott, folyamatos erdőborítást biztosító gazdálkodás alapjait éppen erdész szakemberek fektették le. Két meghatározó történelmi alakot emeltek ki:
1. Kaán Károly erdőmérnököt, akinek programja nyomán született meg az 1923-as Alföld-fásítási törvény, és akinek alapelveire épült az első hazai természetvédelmi törvényként számon tartott 1935-ös jogszabály.
2. Roth Gyula soproni professzort, aki 1936-ban Sopron mellett kezdte meg szálalóvágásos kísérleteit, megalapozva ezzel a ma is preferált természetközeli erdőgazdálkodást. A kísérleti terület napjainkban emlékerdőként továbbra is a kutatást szolgálja.
Az erdő olyan, mint egy tartályhajó
Az Országos Erdészeti Egyesület a levélben jelezte, hogy megértik és komolyan veszik a civil szféra gyors változások iránti igényét, ám rámutattak a biológiai és ökológiai folyamatok természetére. Képletes megfogalmazásuk szerint az erdő olyan, mint egy hatalmas tartályhajó: a kormányt ugyan gyorsan el lehet fordítani, de maga a hajó csak lassan képes irányt váltani. Ebben a kérdésben egyébként egyetértés mutatkozott a miniszterrel, aki az interjúban szintén a megfontolt, lépésenkénti haladás fontosságát hangsúlyozta.
Az OEE több konkrét szakpolitikai célban is támogatásáról biztosította a tárcavezetőt – így a fával fűtő családok és a hazai faipar biztonságos ellátásában, az új erdők telepítésében, a csatornapartok fásításában, valamint az erőművi faégetés felülvizsgálatában. Ugyanakkor hiányolták, hogy miközben a miniszter a civil szervezetekkel való teljes körű együttműködésről beszélt, az erdészeket mint partnereket meg sem említette. Felidézték Gajdos László augusztusi, a 156. Vándorgyűlésen elhangzott szavait is, miszerint „az erdők ügyében nem lehet tartós eredményt elérni az erdészek nélkül”.
Két kérés és egy meghívás az erdőbe
A nyílt levél zárásaként az Országos Erdészeti Egyesület két konkrét kérést fogalmazott meg a miniszter felé:
• A szakma meghallgatása: A civil természetvédők szempontjai mellett az erdészek tapasztalatait is vegyék figyelembe a döntéshozatal előtt.
• Személyes egyeztetés és terepszemle: A szervezet személyes találkozót kezdeményezett az erdők közfeladatainak finanszírozásáról, emellett egy félnapos közös erdei sétára is meghívta a minisztert, hogy a gyakorlatban mutassák be, miért tart évtizedekig egy-egy erdészeti beavatkozás hatása.
Az erdészek hangsúlyozták: a vitát a jövőben is érvekkel és adatokkal, nem pedig címkékkel és indulatokkal kívánják folytatni, bízva a türelmes, közös munkában.
