Albérletet keres? Nem irigyeljük

Több olvasónk és ismerősünk is megerősítette az elmúlt év egyik legsokkolóbb tendenciáját, az albérletpiac szinte felrobbant, különösen a főváros frekventáltabb kerületeiben. Ennek számos oka van:

Természetes folyamat, hogyha beindul a gazdaság, akkor ennek hatása megjelenik az ingatlanpiacon is. Nemcsak a lakások árai, de az albérletek árain is érezhetővé válik a trend, ráadásul a válság végével a befektetők is egyre nagyobb arányban keresik a lakásokat. Az alacsony kamatkörnyezet erre szintén ráerősít, hiszen egy használt lakás kiadásával már 6-7 százalékos hozamot is el lehet érni.

 

A főváros turisztikai és irodapiaci felértékelődése miatt jelentős, a magyar átlaghoz képest sokkal jobb fizetőképességű nyugat-európai réteg jelenik meg a piacon, akik emiatt felfelé húzzák az árakat. 

 

Számukra a magyarországi lakások nagyon olcsóak, noha azért a kínálati oldalon az élelmes magyar (és/vagy orosz és kínai) befektetők sokat dolgoznak azon, hogy ez ne legyen már sokáig így. 

 

Az albérletpiacot ismerők között jól ismert jelenség, hogy a bérbeadók szinte vadásznak a külföldiekre. Ha megtudják, hogy Nyugat-Európából származik az érdeklődő, az árak hirtelen nagyon megszaladnak: hallani lehetett arról, hogy egy kétszobás lakásért már 150-200 ezer forintot is elkértek, ráadásul euróban.

 

Az általunk megkérdezett ingatlanpiaci szakértő szerint jelentős hatással bírtak a brókerbotrányok is a piacra, hiszen a különböző megtakarítások helyett nagyon sokan befektetési céllal vásárolnak ingatlant, majd adják ki azokat. 

 

A keresleti oldalt tovább duzzasztja, hogy a válság következtében nagyon sokan kényszerültek feladni lakásukat és albérletbe költözni, illetve folytatódott a régi trend is: a vidéki kistelepülésekről továbbra is a fővárosba költöznek az emberek. S bár a befektetési céllal vásárolt ingatlanok száma nagyon megugrott tavaly óta, a kínálati oldal nem képes lépést tartani a kereslettel. 

 

Az is tény, hogy a főváros egyes kerületeinek értéke jelentősen felértékelődött. A korábban lepukkant városrészek rehabilitációjával, illetve a főváros "menővé" válásával párhuzamosan megindult a jól ismert "dzsentrifikáció", vagyis a felértékelődött belvárosi területek lakosságának kicserélődése, döntően fiatalabb, magasabb jövedelemmel rendelkező rétegekkel.

A belvárosi albérletárak megugrásában szerepe volt a különböző közösségi szállásmegosztó oldalak - mint például az Airbnb - megjelenésének. Ezek az oldalak ott tudtak beleszólni az albérletpiac alakulásába, ahol amúgy is jelentősebb a turizmus, ugyanakkor számos szakértő szerint a lakások rövid távú kiadásának továbbra sincs piacmozgató hatása, mivel a befektetők döntően a hosszabb, évekig tartó kiadásokban gondolkoznak. 

Ha ez a trend folytatódik - és jelen állás szerint nincs olyan jel, hogy ne tenné -, akkor bizony a belvárosi albérletárak elszabadulása miatt teljes társadalmi rétegek szorulhatnak ki az ingatlanpiacról. A probléma nemzetköziségét mutatja, hogy például Berlinben januárban már maximalizálni kellett az albérletek árát, mert a szerényebb jövedelműek elkezdtek kiszorulni a belső kerületekből. 

 

Az ármaximalizálás ugyanakkor igen drasztikus módszer, ráadásul a közismerten fekete és szürke árnyalataiban pompázó hazai albérletpiacon valószínűleg csak tovább növeli a legsötétebb szín arányát. 

 

Megoldás lenne persze újra beindítani az állami bérlakás- és kollégiumépítést, ezzel csökkentve a kereslet és kínálat között egyre jobban kinyíló ollót.