22 milliárd forintra pályázhattak tavaly azok a cégek, amelyek úgy vélték, hogy káruk keletkezett vagy keletkezhet a brexit, azaz az Egyesült Királyságnak az Európai Unióból történő kilépése miatt. A vissza nem térítendő támogatást három év alatt fizette volna ki az unió, de a magyar kormány nem hagyta „az árok szélén a károsultakat”, és a hazai költségvetésből előfinanszírozta az összeget. A feltételek szerint azon vállalatok kaphattak támogatást, amelyek a 2020. február 1. és 2023. december 31. közötti időszakra hitelt érdemlő bizonyítékokkal álltak elő. A részleteket a 24.hu ismertette.
80 cég jutott támogatáshoz.
A nyertesek között jól ismert neveket és érdekeltségeiket fedezett föl a hírportál. Például Mészáros Lőrincet és a Kall Ingredients Kft-jét, Matolcsy Ádámot és a bútorgyárát. De szerepelt a listán a haverja, Száraz István és annak gasztro kft-je is.
A körülményekről szólva kiderült, hogy 1 milliárd forintot nyert el az egyébként is állami milliárdokban fürdő Mészáros-cég. Sokatmondó adat, hogy nagyjából ennyi volt a vállalat 2020-as nyeresége is.
Matolcsy Ádámnak az egyébként közpénzzel ugyancsak agyontámogatott cége, a Balaton Bútor Kft. annak ellenére nyert 308 millió forintot a brexit-pályázaton, hogy egy másik EU-s pályázaton szabálytalanságok miatt 50 millió forintos büntetést kapott. A 308 milliós kárpótlási összeg egyébként a cég profitjának a tizenhétszerese.
Száraz István cégének 375 millió forint jutott, ami a vállalat korábbi nyereségének az ötszörösét jelentette. A pályázatot elbírálók elhitték neki, hogy a brexit a luxus élelmiszerekkel kereskedő Culinaris Kft. üzletláncának ekkora kárt okozott.
A történet nem ér itt véget. Pár napja ugyanis elkészült az Állami Számvevőszék jelentése a külügyminisztérium irányításával zajlott kárkifizetésekről. Konkrét vállalatokat nem említve, súlyos szabálytalanságokat vett észre a pályázatok kezelésében az állami pénzköltést vizsgáló szervezet – írja ugyancsak a 24.
A számvevőszék 15 pályázatot választott ki, amelynek lebonyolítója 6 esetében a külügyminisztérium, 9-nél pedig az ugyancsak a minisztérium irányítása alatt működő HEPA Zrt. Közülük 13 volt olyan, amelynél szabálytalanul fizették ki az összesen 1,3 milliárd forint támogatást. A számvevők megállapították, hogy mind a külügynek, mind a HEPA-nak a pályázatokról való döntése nem megfelelően történt.
A külügyminisztérium 12 esetében szabálytalanul fogadta be a támogatási kérelmeket, mert ezek nem igazolták „hitelt érdemlően” a brexit-kárt, és ezáltal nem feleltek meg a pályázati kiírás feltételeinek.
Rosszabb esetben is előfordulhat a számvevőszék szerint, hogy az előre kifizetett támogatások végül a hazai költségvetést fogják terhelni, mert az Európai Bizottság nem biztos, hogy a szabálytalanságok miatt jóváhagyja a kárenyhítésnek ezt a formáját.
Orbán Viktor a Brüsszeltől érkező pénzről egyébként úgy vélekedik, hogy az smafu. Szerinte „lehet úgy szervezni a gazdasági életet, hogy csak saját erőforrásokra vagy piaci alapon bevont erőforrásokra építik a gazdaság növekedését az Európában megszokott pénzügyi transzferek helyett vagy nélkül”. Ám addig is, ameddig ez a nemzeti kánaán be nem köszönt, „azt a pár milliárdocskát, amivel tartozik Európa”, behajtjuk rajtuk – tette hozzá. Az pedig nem okoz meglepetést, hogy a NER járadékvadász gazdasági szereplői a szokásos módon fognak majd lehajolni értük.
(Címlapkép: Mészáros Lőrinc az isztriai Ikában 2023. január 27-én.)