A Kreatív Online tette közzé a weCAN legfrissebb kiadványának összegzését, melyből kiderül, a nyomtatott sajtóban megjelent reklámokat lassan lecserélik online hirdetésekre. Míg a régió 14 országában a digitális hirdetésekre fordított költségek aránya két év alatt 21-ről 29 százalékra emelkedett, a print reklámok aránya 17-ről 12 százalékra esett. A közterületi hirdetésekre fordított összegek aránya változatlanul 9, míg a rádiós hirdetéseké szintén stabilan 6 százalék.
A magyar sajátosságokról a kiadvány is beszámol. Mint írják, Magyarországon az állam a média és a reklámpiac folyamataiba leginkább nem új törvények elfogadása, hanem a tulajdonosi viszonyok átrendezése révén avatkozik be. Mostanra jelentős számú nagy médiumot adtak el kormánypárti tulajdonosoknak, akik a központi kiadások kedvezményezettjeivé váltak. Az Adex szerint 2016-ban a Telekom után
a Miniszterelnöki Kabinetiroda Magyarország második legnagyobb hirdetője volt.
(A kiadvány a „Prime Minister’s Office” kifejezést használja – a szerk.) A CANnual Report 2017 szerint ez a tendencia önmagában nem károsítja a piac méretét – a szakértők azt mondják, hogy a teljes piaci kiadások 14 százalékkal nőttek –, de súlyosan rontja a média minőségét, és káros következményei lehetnek a média „watchdog” (azaz ellenőrző – a szerk.) szerepére. A szerzők úgy látják, az állam befolyása a TV és a nyomtatott sajtó szegmensében is nőtt, de véleményük szerint a digitális piac továbbra is viszonylag szabad és gyorsan fejlődő szektor marad a jelenlegi körülmények között.
A kiadvány megemlíti, Magyarországon 2018-ban választásokat tartanak, így a szerkesztők szerint nem lenne meglepő, ha az állam 2017-ben és 2018-ban tovább erősítene, így a propagandaminisztérium lenne a legnagyobb hirdető.
A Menedzsment Fórum összesítése szerint az elmúlt egy évben csaknem 20 milliárd forint, azaz 4 felcsúti stadion ára ment el kormánypropagandára.