Még csak fel sem merült, hogy letöltendő szabadságvesztést kapjon az a 72 éves tarnaörsi férfi, aki egymás után, gyermekek szeme láttára végezte ki kutyáit.
Az ügyészségi leirat szerint a vádlott öt házőrzőt tartott falusi otthonában, egy anyakutyát és annak négy kölykét. Aztán 2019. április 14-én elhatározta, hogy valamennyitől megszabadul, ezért kora délután
egy kisbaltát vett magához, amivel az udvaron agyonütötte az anyát, majd a korábban a nyakába vetett huroknál fogva végigvonszolta a tetemet az utcán a közeli lakatlan telekig, ahol egy romba dőlt házban a törmelékre dobta.
Ezután visszament a lakására, mivel következő áldozatnak az egyik kölyökkutyát szemelte ki. Az udvaron drótot tekert a hangosan szűkölő és vonyító állat nyaka köré, majd – kezében a baltával – azt is vonszolni kezdete az úton a lakatlan ház irányába.
A kiskutya eközben a hurok szorításában eszméletét vesztette, így gazdája a már félig élettelen testet húzta a romházig, ahol a baltával agyonverte az alélt állatot.
Az eseményeket tehetetlenül nézték végig a közelben lakó tanúk, közöttük kiskorú gyermekek is, akik nem tudtak ugyan segíteni a kutyákon, de kihívták a rendőrséget.
Ezzel lényegében megmentették a maradék három kölyök életét, mivel a vádlottnak már nem volt ideje azokat is kivégezni a járőr megérkezése előtt.
Az egyébként büntetlen előéletű idős emberrel szemben fel sem merült, hogy börtönbe kerüljön, a Hevesi Járási Ügyészség ugyanis vádiratában csak arra tett indítványt, hogy a bíróság ítélje őt végrehajtásában
emellett kobozza el az elkövetéshez használt, lefoglalt eszközeit.
A megyei főügyészség jelenleg azt vizsgálja, hogy a férfi esetében fennáll-e az állattartástól történő eltiltás valamennyi törvényben megkívánt feltétele, ez talán még menni fog, ha már komoly büntetés nélkül lehet kutyákat szétbaltázni.
Mivel hazánkban kimutathatóan évről évre emelkedik az állatkínzással kapcsolatos esetek száma, nemrég a jobbikos Stummer János parlamenti képviselő benyújtott egy törvényjavaslatot, ami alapján adatbázist hoznának létre az állatkínzókról, így segítve a későbbi ellenőrzéseket és esetleges bűnügyi nyomozásokat. Emellett állatkínzás esetében kibővítenék a büntetési keretet is, ez legalább 5 év, legfeljebb 10 év letöltendő szabadságvesztést jelentene.
Az állatkínzás tilalmának törvényi szigorítása azért is kiemelten fontos, mert az elkövetők elmezavaros magatartása nem csak az állatokra, hanem az emberekre is veszélyt jelenthetnek.