A The New York Times című lap James Clapper országos hírszerzési igazgató közleményére hivatkozva szerda este azt írta: az amerikai hírszerző szervek nem foglaltak állást arról, hogy megbízhatóak-e azok a feljegyzések, amelyek súlyos állításokat fogalmaznak meg Donald Trump leendő amerikai elnökkel szemben.
A hírszerzés megosztotta a politikai döntéshozókkal, mi szerepel az ellenőrizhetetlen valóságtartalmú jelentésben. Clapper állítása szerint azért, hogy
"a lehető legteljesebb képet alkothassák azokról az ügyekről, amelyek hatással lehetnek a nemzetbiztonságra".
A The New York Times – amely már címében is szenzációsnak és ellenőrizetlennek nevezte az iratokat - kiemelte:
„a sztori egyes részei ellenőrizhetetlenek, s ami a legsúlyosabb, az az alapvető kérdés is, hogy mennyi igaz, vagy egyáltalán bármi is igaz-e ebből a dossziéból."
A lap szerint azonban a kiszivárogtatás ügye arról is fellebbenti a fátylat, hogy a politikai ellenfelek magánkémeket bérelnek fel, és megpróbálják előásni a lehető legsötétebb dolgokat az Egyesült Államok következő vezetőjéről.
A feljegyzések szerzőjeként - ugyancsak meg nem erősítetten - azonosított Christopher Steele-ről azt írja a lap, hogy rendkívül nagy becsben tartott hírszerzési szakember amerikai és brit kollégái körében. Dolgozott az FBI-nak is a FIFA-nál (a nemzetközi labdarúgó-szövetségnél) elkövetett vesztegetések ügyében. Kollégái szerint tökéletesen tisztában volt azzal is, hogy előfordulhat: orosz forrásai szándékosan téves információkkal látják el.
A liberális napilap úgy tudja: a republikánus elnökjelöltségért küzdő Marco Rubio szenátor egyik támogatóját már tavaly júliusban megkereste egy oknyomozó újságíró azzal, hogy mit lehet tudni az aktáról. Egy név nélkül nyilatkozó brit hírszerző azt is elmondta, hogy maga Steele nyáron vagy ősszel már a brit hírszerzésnek is átadta feljegyzéseit, mert aggasztotta, amit talált, s úgy vélte, nem helyénvaló, ha egyedül olyanok vannak birtokában az információnak, akik csak a politikai versengés megnyerésében érdekeltek.
A lap azt írta, hogy az elnökválasztás után a dosszié "Washington legrosszabbul őrzött titka" volt, mert több, egymással versengő lap riportere is birtokába jutott a feljegyzéseknek, de nem tették közzé, mert ellenőrizhetetlen volt a tartalmuk. Ezen az változtatott, hogy maga az amerikai hírszerzés döntött úgy, hogy tájékoztatja a politikai döntéshozókat, és az orosz hackertámadásokról szóló jelentéshez a feljegyzések kivonatát is csatolta.
"Most, a valaha volt legharciasabb választást követően az amerikaiak megosztottak, nem tudják, mit gondoljanak leendő elnökükről, és kilátás sincs arra, hogy a közeli jövőben teljes fény derül arra, hogy mi igaz mindabból, amit róla állítanak"
- jegyezte meg a The New York Times.