Emlékezetes, a héten másodjára rendeztek kormányinfót, amikor is Gulyás Gergely az eddigi családtámogatási rendszer változtatásairól számolt be. A Miniszterelnökséget vezető miniszter bejelentette: 2024. januárjától a babaváró hitel összegét megemelik ugyan 10-ről 11 millió forintra, de azt csak azon házaspárok vehetik fel, ahol a nő 30 év alatti. Ugyanakkor átmeneti jelleggel 2025. január 1-ig ezt a 30-40 év közötti hölgyek is még igénybe vehetik, de csak akkor, ha igazolják a várandósságot. Ezenkívül a csok szabályait is átírta az Orbán-kormány: a kisebb településeken emelnek az összegeken, a városokban viszont megszüntetik az eddigi otthonteremtési kedvezményt.
Világos, hogy a kormányzat szavakban igyekszik a rendkívül elkeserítő hazai népesedési adatokat, jelesül a születések számát a korábbi családalapítás révén ösztönözni, de ez a fajta változtatás éppen ellenkezőleg is elsülhet.
A babavárót érintő szűkítés ugyanis a g7.hu elemzése szerint
pont a nők azon korcsoportja inthet búcsút a kedvezményes kölcsön lehetőségének, akik a leginkább vállalnak gyereket: az elmúlt évtizedben a 30-34 éves nők szültek a legfőképp.
A szülések száma a 35-39 éves korosztályban is jócskán megemelkedett az elmúlt két évtizedben, 2017 óta ez a harmadik legfontosabb csoport a gyermekvállalás szempontjából. Ráadásul a portál szerint a szülő nők átlagos kora alapján is kiviláglik, hogy a demográfiai trendek szembemennek a kormány szándékával:
tavaly már 29,2 év volt az anyák átlagos életkora első gyermekük megszülésekor, míg 2001-ben átlagosan 25,3 éves korukban szültek először a nők.
Az összképet az sem festi rózsásabbra, hogy Magyarország népessége még sosem volt tapasztalható akkora népességfogyás, mint az utóbbi 11 évben. A tavaly őszi népszámlálás idején hazánk lakosságszáma 9 millió 604 ezer főre apadt, 333 ezres fogyás mellett.
Végül a babaváró konstrukciójának átalakítása kapcsán a g7.hu arra a szempontra is felhívja a figyelmet, hogy az eddigi tapasztalatok alapján a kölcsön feltételei kihatnak a családalapítás előtt állók döntéseire. A párok házasságához kötött intézkedés bevezetését követő hónapokban ugyanis a várandós házasságok száma több mint duplájára emelkedett – magyarán sok gyermeket tervező pár megvárta gyermeke megfoganását, s csak ezután házasodtak össze, hogy a kedvezmények elveszítésének kockázatát minimalizálhassák.
(Címlapkép: Az új év első fővárosi újszülöttje, Hunor Pál édesanyja karjában a Honvédkórház II. telephelyének szülészetén 2021. január 1-jén. MTI/Mónus Márton)