Hosszú évek elhúzódó vitája és pereskedése után az Európai Bizottság végre zöld utat adott annak a nemzeti régiókról szóló európai polgári kezdeményezésnek, amelyet a Székely Nemzeti Tanács még 2008-ban indított – közölte Bencsik János jobbikos országgyűlési képviselő csütörtöki sajtótájékoztatóján.
A nemzeti régiókról szóló polgári kezdeményezés célja, hogy az EU-ban minden vallási, etnikai, nemzeti alapon szerveződő közösségnek joga legyen a gyarapodáshoz és a fejlődéshez.
A képviselő elmondta, hogy az elmúlt napokban az összes erdélyi magyar párt felsorakozott a kezdeményezés mögé, amihez a Jobbik első magyarországi pártként csatlakozott. Bencsik János még a délután folyamán az összes parlamenti párt, valamint a korábban a Minority SafePacket támogató Momentum elnökéhez is eljuttat egy felhívást, amelyben arra kéri őket, hogy álljanak be emögé az összmagyar ügy mögé, és közösen küzdjenek azért, hogy a területi önrendelkezés és a szülőföldön boldogulás elve európai alapjog lehessen.
A politikus bízik benne, hogy a kormány is támogatni fogja a kezdeményezést, ahogy tette azt a nemrég sikeresen lezárult Minority SafePack esetén is.
A képviselő emlékeztetett, hogy pártja 2017 óta küzd azért, hogy az Európai Unió területén, különösen Kelet-Európában minden uniós állampolgárnak meglegyen a lehetősége arra, hogy szülőföldjén boldogulhasson. A béruniós kezdeményezésük ezt elsősorban gazdasági és pénzügyi oldalról közelítette meg, míg a nemzeti régiókról szóló kezdeményezés kulturális és közigazgatási alapon szolgálja ezt a célt.
Autonómia az Európai Unióban
Brenner Koloman, az Országgyűlés Autonómia Albizottságának alelnöke és a Jobbik európai parlamenti képviselőjelöltje a párt EP-programjának hangsúlyos elemeként jelölte meg az autonómia kérdéskörét.
A politikus elmesélte, hogy mint egyetemi oktató néhány napja részt vett egy olyan doktori disszertáció védésén, amely az erdélyi magyar autonómia megvalósításának az esélyeiről szólt. Ennek legfontosabb következtetése szerint, elengedhetetlenek az olyan európai szintű kezdeményezések, melyek végre a nyugat-európai államok polgárainak is elmondják, miért is fontos ez a kérdés, valamint elmaradhatatlan a többségi lakosság tájékoztatása is.
„Jelenleg ugyanis egy átlagos román számára az a szó, hogy autonómia azt jelenti, hogy Erdély leszakad Romániától.”
EP-választás: Ami másnak jár, nekünk is jár? (2019.05.09)
Bencsik János és Brenner Koloman sajtótájékoztatója
Brenner fontosnak tartja továbbá azt is, hogy az európai biztosok közül legyen olyan, akinek a klasszikus nemzeti kisebbségek és autonóm közösségek ügye a portfóliójába tartozik, ezzel emelve a témát a legmagasabb politikai szintre az Európai Bizottságon belül. Valamint javaslatot tenne arra is, hogy létrehozzanak egy minden európai uniós tagállamra kiterjedő monitoring rendszert, ami a koppenhágai kritériumoknak való megfelelést vizsgálná. Jelenleg kettős mérce van ezügyben az unión belül, mert egyes régi államok, mint például Franciaország vagy Görögország nem tartják be a legalapvetőbb normákat a kisebbségvédelem területén, míg ezeket a kelet-európai államoktól a csatlakozás során megkövetelték.
A képviselő úgy gondolja, hogy pártjának az a feladata, hogy nemzetpolitikai szempontból, a határon túli magyarság szempontjából is sorsdöntő kérdést európai szinten is meg tudják úgy jeleníteni, hogy európai szövetségeseket találjanak hozzá.
Német és olasz dél-tiroli szakértő: mind a két nemzet jól járt az autonómiával
Gyakran halljuk Bukarestből, hogy a székelyeknek valójában nincs szükségük önrendelkezésre, és különben is, ha az autonómia megvalósul, akkor a régióban kisebbségben élő románokat majd elnyomják a magyarok. A kérdésről a legilletékesebbeknél érdeklődtünk: egy dél-tiroli némettől és egy dél-tiroli olasztól.