Az emelkedő alapanyagköltségek, a megnövekedett rezsi, valamint a társadalom elszegényedése miatt visszaesett kereslet miatt a magyar kis- és középvállalkozásoknak idén nem telik béremelésre a törvényben előírt kötelezőkön túl – derül ki az RTL Híradó összeállításából.
Az általuk meglátogatott Baranya megyei cégnél az ott dolgozó tizenhárom alkalmazott egyikének bére sem fog 2024-ben emelkedni. Az óvodai és iskolai étkeztetéssel foglalkozó cég költségei nagyon megemelkedtek az élelmiszerdrágulás miatt.
Három iskolába és három óvodába szállítunk ebédet. Szeretnénk a dolgozóinknak bért emelni, de az alapanyag- és rezsiárak növekedése miatt idén nem tudunk.
A minimálbérre bejelentettek és a bérminimumos szakmunkások fizetését már tavaly decembertől meg kellett emelni a törvényi előírás miatt, de a magyar vállalkozások nagy részét kitevő KKV-k másoknak nem tudnak béremelést biztosítani. Ezt a Vállalkozók és Munkáltatók Szövetsége kérésére mérte föl az Egyensúly Intézet.
„A kis- és középvállalkozások 74 százaléka úgy érzékeli, hogy a kötelezőn felül nem lesz pénzük béremelésre”
– mondta el Perlusz László, a VOSZ főtitkára.
Az európai szinten rekordmagasnak számító infláció olyan mértékben [csökkentette a fizetések vásárlóértékét, hogy az a fogyasztás jelentős visszaesésében is megmutatkozott. Ezt pedig a kisvállalkozások érezték meg legjobban. A kieső bevételek miatt a kiadásokat is meg kell húzniuk, ezért nem tudnak bért emelni. Jó hír viszont, hogy a korábbinál kevesebben, csak a KKV-k 9 százaléka tervez elbocsátásokat. Annál is inkább, mert nehéz képzett, megbízható munkaerőt találni. Ugyanis nagyon sokan kimentek külföldre a jobb élet reményében.
A GKI szerint nagyot csökkent az életszínvonala annak, aki még idén sem kap fizetésemelést:
Rosszabbul élünk, mint három éve, mert már tavaly sem nagyon volt emelés. Főleg vidéken, ahol a munkaerőpiac sokkal szűkebb, sok ember kénytelen beletörődni abba, hogy a bére nem emelkedik
– nyilatkozta Molnár László, GKI Gazdaságkutató Zrt. vezérigazgatója az RTL-nek.
Orbán Viktor szerint a béremelések alapja a gazdasági növekedés. A Fidesz-kormány tavaly májusban még 4 százalékos növekedéssel tervezett a 2024-es költségvetésben. Ezt év végére már 3,6 százalékra módosították, Varga Mihály pénzügyminiszter az InfoRádiónak adott múlt heti interjújában pedig már így fogalmazott: „inkább lepődjünk meg kellemesen, mint csalódjunk keserűen”.
Eközben a pártállami kézivezérléssel működtetett KSH azt állítja, hogy
Tavaly novemberben a 621 ezer forintot is átlépte a magyarok bruttó átlagkeresete.
(Címlapkép: Alfahír)