Június közepén a Transparency International Magyarország mellett az Átlátszó oknyomozó portál ellen is egyedi, átfogó vizsgálatot indított a Szuverenitásvédelmi Hivatal - írja a Telex. A lap arra is emlékeztet, hogy korábban Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter még azt állította, nem lesz a sajtót érintő hatása.
Orbánék tehát hazudtak arról, mire fogják használni a Szuverenitásvédelmi Hivatalt.
Az Átlátszó azonban közölte: nem működik együtt a hivatallal, amit többen napjaink ÁVH-jának neveznek. Mint írják,
„Se politikai párt, se jelölő szervezet nem vagyunk, közhatalmat sem gyakorlunk, ezért nem működünk együtt a Szuverenitásvédelmi Hivatallal”
A lap válaszában jogi érvekkel cáfolta, hogy válaszadási kötelezettsége lenne a hivatal által feltett kérdésekre.
Az együttműködés megtagadásának lényege az, hogy a hivatalos vizsgálat indokaként megjelölt „választói akarat befolyásolására irányuló tevékenység” a választási eljárásról szóló törvény értelmében pártpolitikai vagy önkormányzati politikai ügyekben kifejtett politikai kampánytevékenységet jelent, az Átlátszó pedig nem folytat ilyen tevékenységet.
A Transparency International Magyarország szintén hétfőn válaszolt a Szuverenitásvédelmi Hivatal megkeresésére, melyben a korrupció elleni harccal és az átláthatósággal foglalkozó civil szervezet lényegében alkotmányellenesnek bélyegezte a hivatalt és az azt létrehozó törvényt, ezért megtagadta az együttműködést:
„A szuverenitásvédelmi törvény alkotmányellenességére vonatkozó meggyőződéséből fakadóan a Transparency International Magyarország Alapítvány az Alaptörvénnyel összeegyeztethetetlennek tartja a Szuverenitásvédelmi Hivatal létrejöttét és működését, valamint a Szuverenitásvédelmi Hivatal jelen eljárását is. Ebből következően arról is meg vagyunk győződve, hogy a Transparency International Magyarország Alapítvány nem köteles válaszolni a Szuverenitásvédelmi Hivatal által feltett kérdésekre”
- írják.
Az Európai Bizottság még februárban indított kötelezettségszegési eljárást Magyarországgal szemben a szuverenitási törvény miatt, ami a Bizottság szerint sérti az elsődleges és másodlagos uniós jog számos rendelkezését.
Ráadásul pont, hogy a Szuverenitásvédelmi Hatóság az, ami nem tesz eleget az átláthatósági előírásoknak. A NAIH már eljárást indított ellene, mivel nem tette közzé az ötmillió forintot meghaladó értékű szerződéseit, támogatásait vagy kifizetéseit. Erről itt írtunk korábban.
(Címlapkép: Lánczi Tamás, a Szuverenitásvédelmi Hivatal elnöke beszédet mond a Nézőpont Intézet Sajtószabadság Magyarországon 2023 című elemzését bemutató rendezvényén Budapesten, a Polgári Magyarországért Alapítvány székhelyén 2024. június 25-én. MTI/Balogh Zoltán)