Elkészült az Aktív Fiatalok Magyarországon munkacsoport legfrissebb jelentése, mely a felsőoktatási hallgatókról szeretne képet adni. A 800 nappali tagozatos egyetemista és főiskolás személyes megkérdezésével zajló felmérésben a hallgatók társadalmi helyzetét, politikai attitűdjét, társadalmi-politikai részvételét és a külföldi munkavállalás, illetve letelepedés lehetőségét igyekeztek feltérképezni.
Népszerű Jobbik, futottak még balosok
A felmérés szerint erősen érzékelhető a fiatalok körében a hagyományos, rendszerváltoztató pártoktól való elfordulás. A pártot választani tudó hallgatók körében egyértelműen a Jobbik a legnépszerűbb 35 százalékkal. Negyedük választaná az LMP-t, de míg
a Jobbik szinte már mindenhol – különösen vidéken – képes volt a protesztszavazatok becsatornázására,
addig az LMP inkább csak a fővárosi és nagyvárosi diákság körében hódít. A Fideszt csak 21 százaléknyian támogatják, a baloldali pártok (MSZP, DK, Együtt, PM) pedig együttesen is csak 14 százalékot érnek el.
A kiábrándultságra jellemző ugyanakkor, hogy
egy most sorra kerülő szavazásra a hallgatók csupán 46 százaléka menne el,
41 százalékuk pedig pártnélkülinek mondható (azaz a kérdezőknek nem válaszolt, nem tudott válaszolni vagy a nem szavazók csoportjába tartozik).
A Jobbik a választani tudó fiatalok között is kiemelkedik a maga 20 százalékával. Az LMP e körben 14,5 százalékot, a Fidesz pedig 12 százalékot ér el. Igen megmosolyogtatónak hat a jelentés azon megjegyzése, hogy „az MSZP megőrizte a 3 százalékos táborát”, de az is sokatmondó, hogy a két évvel ezelőtti felmérésben a második legnépszerűbbként (14 százalékkal) berobbanó, majd hamar széteső Bajnai-féle Együtt–PM közösen is alig 4 százalékon áll. Gyurcsány DK-ja sem jön be a fiataloknak, csak 2 százalékuknak szimpatikus.
Politika egyenlő korrupció
A jobbikos fiatalok nagy része férfi, alapképzésen tanul, kistelepülésen él, elsőgenerációs értelmiségi, és a maga módján vallásos. Az LMP-sek között sok a női, a mesterképzésre vagy doktori képzésre járó, nagyvárosi, nem vallásos hallgató. A fideszesek a tanulmány szerint jellemzően vallásosak, magabiztosak a jövőjükkel kapcsolatban, és főleg osztatlan képzésre (jogász, orvos) járnak. A baloldali pártok támogatói kevésbé vallásosak, nagyobb arányban rendelkeznek diplomás szülőkkel, többségük nagyvárosi és nő. A kutatók azonban felhívják a figyelmet, hogy ezek csak általános jellemzők, és különösen a Jobbik szimpatizánsai (és az LMP-sek) között többféle társadalmi csoport tagjai találhatók meg.
A hallgatók politikai kiábrándultsága a kutatás szerint egyre nő:
a „politika” szóról az eddigi felméréseknél is nagyobb arányban asszociálnak negatív fogalmakra, különösen a korrupcióra, hazugságra és csalásra.
Kétötödük semmilyen civil-közéleti szervezethez nem kapcsolódik, a leggyakoribb választás a közéletinek igen kevéssé nevezhető sportegyesületi tagság. Szakmai-tudományos szervezetnek 19, kulturális-hagyományőrző csoportnak 17, egyházi szervezetnek 17, hallgatóinak 14, környezetvédelminek 10 százalékuk tagja.
Külföldön tervezik az életüket
Érdekes képet mutat a külföldhöz való viszony. A hallgatók csaknem kétharmada rövidebb, felük pedig hosszabb ideig is vállalna munkát határainkon kívül. Elkeserítő azonban, hogy
a fiatalok több mint egyharmada már egyetemista éveiben arra készül, hogy külföldön telepedjen le.
A felmérésben szereplő fiataloknak a fele sem gondolja azt, hogy a demokrácia minden más politikai rendszernél jobb lenne, sőt a jelenlegi magyarországi demokráciával kétharmaduk elégedetlen. A kutatás e pontja azonban igen hiányos, azt sugallja, mintha a demokrácia alternatívája kizárólag egy diktatúra lehetne. Itt a második válaszlehetőséget (egyik rendszer olyan, mint a másik) egyharmadnyian adták meg, azt pedig, hogy bizonyos körülmények között egy diktatúra bevezetése jobb lehet, 21 százaléknyian.