Ahogy korábban lapunk is megírta, a magyar állam "brutális összeggel pénzeli" az Audit, azonban nem csak a 40 milliárd forintos támogatás mértéke tűnik soknak, de igen furcsa, ám hazánk jelenlegi vezetésére mindenféleképp jellemző az az ügymenet, amelyben a nemzetgazdasági tárca a híradásokban "mindössze" 11,2 milliárdról beszélt, amit később Becsey Zsolt államtitkár még megtoldott 3 milliárddal, miközben a valós érték ennél jóval magasabbra rúgott. Az újabb fejlemény persze már várható volt, az Európai Bizottság (EB) felfüggesztette az autógyártó vállalatnak magyar közpénzekből nyújtandó apanázs folyósítását, és Brüsszel részletes vizsgálatot kezdeményez az ügyben.
A HVG emlékeztettet, hogy 2011-ben az akkori pénzügyminiszter Matolcsy György 900 millió eurós (akkori árfolyamon 252 milliárd forintos) beruházásról beszélt, amit 11 milliárddal támogatott volna a kormány, azonban tavaly már arról tájékoztatott a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM), hogy a projekt összege 355 milliárd forintra duzzadt és ehhez mérten a támogatás is majd a háromszorosára hízott. A lap az üggyel kapcsolatban kereste az Audit is, és a Külgazdasági és Külügyminisztériumot is, mert a stratégiai ügyeket ez a tárca vette át, de választ nem kaptak arra a kérdésükre, hogy mivel indokolható ez a feltűnő költségnövekedés.
Az eredmény függ a politikai megítéléstől
Visszatérve Brüsszelre, az Uniónál már tavaly kiverte a biztosítékot, hogy a magyar állam, valamilyen érthetetlen okból kifolyólag, nem jelezte idejében az Audinak szánt állami támogatást, illetve csak akkor tájékoztatta az EB-t, amikor már megkezdte az átutalásokat a multinacionális gyáróriásnak.
Ennek az újabb magyar stiklinek most az lett a következménye, hogy Brüsszel jogszerűtlennek ítélte a támogatást, és az "Audi-dossziét áthelyezte a be nem jelentett támogatási ügyek közé". A lapnak nyilatkozó szakember jelezte ugyan, hogy sem a késlekedés, sem pedig az összeg mértéke nem jelenthet önmagában komoly problémát, azonban kiemelte azt is, hogy a "vizsgálat kimenetele korántsem független Magyarország politikai megítélésétől". Arról pedig van némi sejtésünk.
De mi lehet mégis a gond?
Annyi bizonyos, hogy az Audi a korábbi vállalásait teljesítette, bővítette az üzemét, és 2.100 új munkahelyet is teremtett. Ugyanakkor a megítélt összeg mértéke sem lépi túl a nyugat-dunántúli régióra megszabott uniós keretet, azonban van egy szempont, amely mentén nehezen indokolható a magyar állam döntése, ez pedig a német gyár amúgy is szilárd piaci helyzete: Brüsszel szerint a gyártó "erős piaci pozíciója és a piaci helyzet nehézségei miatt a támogatás esetleg káros lehet a versenyre".
Azaz, ha az EB úgy gondolja, ez alapján megvétózhatja az Audinak szánt állami támogatást, aminek az is lehet az egyik következménye, hogy a gyártótól az államnak be kell majd hajtania adó formájában az eddig lehívott összeget. Egyébként európai szinten volt már arra precedens, hogy a döntéshozók elfogadtak, illetve elutasítottak ilyen támogatási projekteket, egyszóval van mitől tartani.
Az erősebb kutya...
Nehéz nem észrevenni, hogy hasonló metódus szerint zajlik hazánk és az Unió közötti vita a paksi bővítése kapcsán is. Az elv jól ismert, de semmiféleképpen sem elfogadható, éppen ezért lenne szükség kicsit felelősebb kormányzati (külgazdasági) érdekképviseletre.
Ha már egy futbalcsapat viszi a külügyet...