A publicusos megállapítások szerint a szocialista párt ügyesen kihasználta az NVI-nél a kopaszbalhé, illetve a népszavazási kezdeményezések miatti médiafigyelmet. Ezért az MSZP egy hajszállal az ellenzéki néppárt elé került. Az egyszeri olvasó leszűrheti, hogy Tóbiás József és köre bebiztosíthatja a helyét a baloldali kispárt élén a közelgő párton belüli tisztújításon.
Az elnök úr komoly eredményeket ért el, teljesítette a két éves tervet, folytathatja, megérdemli a bizalmat.
A helyzet azonban az, hogy
több helyen kilóg a lóláb a megkapó, kétségkívüli igazságmorzsákkal megszórt elemzés alapját képező mérésből.
Tehát nem a rizsa, hanem éppenséggel az annak alapját képező földhöz ragadtabb számok miatt bukik meg a bejelentés hihetősége. Rögzítsük: először is az MSZP előnye a hibahatáron belül maradt, másodjára a Publicus Intézet egy MSZP-közeli csoport, amivel önmagában semmi baj nincsen, de a megmért számok ismeretében fenntartjuk a kételkedés jogát. Ha, a Publicus eredményeit a többi, nagyobb szakmai múltú intézet (Medián, Ipsos, Századvég, Tárki) nem igazolja vissza, akkor érdemes felülértékelni az olyan hangzatos címeket, hogy „Pártok támogatottsága: az MSZP a Jobbik előtt”.
Márpedig nem igazolja vissza, bemutatjuk a számokat:
A fenti grafikonon láthatjuk, hogyan mérte a Jobbikot és az MSZP-t a Publicus és a nagyobb cégek. Nem sok "találata" van a Publicusnak. A világos zöld a "publicos Jobbikot", a sötét a nagy cégek által mért Jobbikot mutatja. A világos piros a publicusos MSZP-t, az élénk piros a nagyobb cégek által mért MSZP-t.
2015 tavasza óta kilenc olyan hónapot ismerünk, amikor komoly szakmai múlttal rendelkező kutatók és a Publicus is egyaránt mértek.
Kilencből nyolc hónapban a Publicus erősebb MSZP-t mért, mint a többiek.
Kilencből hét hónapban a Publicus gyengébb Jobbikot mért, mint a többiek.
Kilencből nyolc hónapban a Publicus gyengébb DK-t mért, mint a többiek. Kilencből kilenc esetben gyengébb Fideszt mért, bár a kormánypártok adata mutatja a kutatók körében a legnagyobb terjedelmű eltéréseket. Különösen érdekes, hogy az MSZP legfőbb riválisai, azaz a többi baloldali párt is rosszul áll a cég szerint. Az Együtt mind a kilenc hónap során pórul járt, esetleg bekerült a nem beazonosítható "egyéb" boxba, több olyan hónapot is találunk, amikor minden ellenzéki és kormánypárti ellenfelét alulmérte.
A Publicus Intézet szocialista kötődéseit jelzi, hogy
a tulajdonos, ügyvezető, stratégiai igazgató a Gyurcsány-kormány idején a Miniszterelnöki Hivatal szerződéses partnerei között szerepelt, milliókat kapott innen a kormányzati döntéshozatal elemzésére, tanulmányírásra. A Publicus Kft. nettó árbevétele a 2010-es kormányváltás utáni időszakban is érdekesen alakult. A cég mélyrepülése 2011-ben 1,3 millió forintnál megállt, majd ezután meredeken emelkedni kezdett. 2012-ben 15 milliót, 2013-ban 28-at, 2014-ben - tehát abban az évben, amikor Tóbiás József lett a pártelnök - már 55.9 milliót könyvelhetett el a cég az Opten adatai szerint.
A Publicus kapott pénzt egyenesen az MSZP-frakciótól is,
2013-tól a Táncsics Mihály elnevezésű pártalapítványtól pedig havi szinten százezreket tehetett el, 2014-től dupla annyit. A Táncsics pártalapítvány elnöke Dr. Baja Ferenc, akit Tóbiás legfőbb tanácsadójaként emlegetnek. A Publicus Intézet közvélemény-kutatásait egészen véletlenül a Vasárnapi Hírek rendeli meg, a lap főszerkesztője: Gál J. Zoltán egy „ősszoci”, államtitkári tisztségig jutott Gyurcsány alatt, apja Gál Zoltán szintén szocialista országgyűlési képviselőként lett közismert.
Tóbiás József népszerűsége az elmúlt időszakban a párton belül jelentősen megromlott, a pártszékház eladását és az irodahálózat felszámolását a tagság egy része történelmi bűnként könyveli el. Az MSZP felülméréséhez tehát különösebb nagypolitikai ambíció sem kell, ezek a kétes megítélésű közvélemény-kutatások jól jönnek Tóbiásnak a közelgő, párton belüli tisztújításon is.