"Igen, politikailag ez a téma már nincs napirenden"
- jelentette ki a szlovák kormányfő a cseh televízió vasárnapi politikai vitaműsorában, a riporter kérdésére válaszolva. Emlékeztetett, hogy a kötelező kvóták témája már az Európai Tanács két legutóbbi ülésén sem volt napirenden. Ugyanakkor felhívta a figyelmet arra is, hogy a kötelező kvótákról hozott belügyminiszteri szintű uniós döntést eddig senki nem helyezte hatályon kívül.
"Meggyőződésem, hogy a kvóták halottak"
- válaszolta ugyanerre a kérdésre Bohuslav Sobotka cseh miniszterelnök. Úgy vélte, hogy a kötelező kvótákról szóló határozat ma már csak "adminisztratív probléma".
Fico és Sobotka egybehangzóan azt is hangsúlyozta, hogy az EU vezető politikai testülete, az Európai Tanács a kötelező kvótákról soha nem hozott döntést.
"Nincs semmi értelme olyasmiről vitatkozni, amiben sosem fogunk tudni megegyezni"
- szögezte le Bohuslav Sobotka.
A pozsonyi EU-csúcstalálkozó "informális fórum volt, amelynek nem volt célja konkrét ügyekben döntéseket hozni"
- hangsúlyozta Robert Fico, amikor a cseh műsorvezető azt firtatta, mit szól ahhoz, hogy az olasz és a magyar kormányfő is bírálatokat fogalmazott meg a csúcstalálkozó eredményével kapcsolatban.
A megismételt kérdésre adott válaszaiban Fico mindig csak Renzivel foglalkozott, akit "nem egészen ért", de Orbán Viktor nyilatkozatát nem kommentálta.
Schulz szerint cserbenhagyták Németországot
Martin Schulz, az Európai Parlament elnöke egy vasárnapi interjúban közben arról beszélt, hogy Európa "cserbenhagyta" Németországot a menekültválságban.
A politikus szerint Németország erőfeszítése a migrációs problémák megoldásáért nem "morális imperializmust" jelent, hanem annak felismerését, hogy az EU legnagyobb tagállamaként a legnagyobb terhet kell viselnie. Azonban más tagállamok cserbenhagyták, azt mondták, hogy "viseld csak nyugodtan a terhet, nekünk semmi közünk hozzá".
"Ez így nem fog menni, európai megoldásra van szükségünk"
- mondta Martin Schulz.
Mint mondta, Németországban sok "keményen dolgozó ember" úgy érzi, egyedül cipeli a terheket és nem törődik vele senki.
Ez Európára vonatkoztatva azt jelenti: nem lehet, hogy csak néhány tagállam viselje a terheket. Németországra nemcsak a menekültügyben, hanem más területeken is súlyos teher nehezedik, "jelesül azoknak az országoknak a pénzügyi támogatásában, amelyek elzárkóznak" a menekültkérdés európai megoldástól - mondta.
Például az uniós költségvetésből Lengyelországnak juttatott évi 17 milliárd euró előteremtéséhez a német adófizetők is hozzájárulnak, "ezért meg kell mondani Lengyelországnak és a többi államnak, hogy minden összefügg mindennel" - tette hozzá Schulz.
"Ezért is európai megoldás kell a migrációs kérdésre"
- mondta az EP elnöke.
Kiemelte, hogy megértéssel viszonyul a menekültek befogadásától elzárkózó országok érveihez, és úgy látja, vannak érvek, amelyeken el kell gondolkodni, de elfogadhatatlan, ha egy tagállam elutasítja muzulmán vallású emberek befogadását arra hivatkozva, hogy az ország katolikus, és "elég erős", hogy
"amint a magyar miniszterelnök mondja, a menekültválság német probléma".
Arra a kérdésre, hogy miként lehet a jövőben megvédeni az EU külső határát, elmondta, hogy a "katonai és rendőri eszközök" szükségesek, de nem elégségesek.
"Egy legális bevándorlási rendszerre, és egy menekültügyi rendszerre van szükség, elválasztva ettől a legális bevándorlástól"
- tette hozzá Martin Schulz, kiemelve:
"a legális bevándorlás lehetősége kvóták vagy kontingensek révén kemény csapás lenne az embercsempészek ellen".
A 160 ezer menedékkérő szétosztásáról a tagállami szavazatok minősített többségével hozott döntésről szólva kiemelte, hogy a döntés megfelel az uniós szabályoknak, de egyes tagállamok, köztük Lengyelország és Magyarország nem fogadja el, ami "az Európa-politika alapvető megkérdőjelezése".
"Képzeljük csak el, ha mi (Németország) tennénk ezt más területeken, a strukturális és a regionális politikában"
- vetette fel, hangsúlyozva, hogy ilyesmiről szó sem lehet, és "vissza kell térnünk a szabályokhoz".
"Bezárhatjuk a boltot", ha az uniós törvényalkotási folyamatot tagállami parlamenti ratifikációhoz kötik - jegyezte meg a magyarországi kvótareferendumra vonatkozó felvetésre, hozzátéve: különös, hogy éppen azok az országok érzik úgy, hogy semmi közük az Európába irányuló migrációhoz, amelyek polgárai tömegesen élnek a munkaerő EU-n belüli szabad áramlásának lehetőségével.
A tagállamok Oroszországhoz fűződő viszonyára vonatkozó felvetéssel kapcsolatban kiemelte, hogy az EU keleti térségében egyedül Magyarország és Orbán Viktor van szoros kapcsolatban Vlagyimir Putyin orosz elnökkel. Kifejtette: egyes tagállamok fenyegetettséget tapasztalnak Oroszország felől, ezért több katonát és fegyvert szeretnének, és ezt a szolidaritás részeként meg is kapják, mint ahogy az is a szolidaritás része, hogy a közösség annak ellenére vetett ki szankciókat Oroszország ellen, hogy egyes tagjai megszenvedik ezeket az intézkedéseket.
Amikor viszont menekültek jönnek, éppen azok az országok nem hajlandóak segíteni, amelyek "sikeresen követelték ki a szolidaritást". Ez az EU előnyeinek elfogadhatatlan "kimazsolázása" - mondta Martin Schulz.
Arra a felvetésre, hogy sok ember torkig van a +több Európából+, de a terápia mégis mindig csak a +több Európa+, Martin Schulz kiemelte:
"az emberek nem a 'több Európával' vannak torkig, hanem ezzel az Európával", és szerinte egy "másmilyen Európát akarnak".
Az elégedetlenek egy "apró kisebbsége nacionalista", viszont "a nagy többség értelmesnek tartja a nemzetek és államok határokon átívelő együttműködését" - mondta.
Arra a felvetésre, hogy európai államot sem akarnak az emberek, azt mondta, hogy ilyesmire nincs is szükség, és a maga részéről soha nem is szorgalmazta az európai szövetségi állam kiépítését. Hangsúlyozta: "szuverén államok elmélyített szövetségére" van szükség, amihez hozzátartozik a hatáskörök pontos kijelölése.
"Nem kell mindent Brüsszelnek csinálnia", az uniós intézményeknek csak a "nagy témákkal" kell foglalkozniuk, minden mást pedig jobban el lehet intézni nemzeti, regionális vagy helyi szinten - fejtette ki Martin Schulz.