Eltűnt, vagy jobb esetben csak indokolatlanul elköltött százmilliók nyomában jártunk Jász-Nagykun-Szolnok megyei riportunk újabb részében. Arra voltunk kíváncsiak, hogyan zajlott a pénzköltés Boldog István fideszes országgyűlési képviselő uralkodása alatt, és mi változott azóta, hogy nem csak személyes hatalma tört meg, hanem a térség polgármesterei közül sem irányíthat bárkit.
A zavaros pénzügyi működés egyik látványos példája Tiszatenyőn található, ahol a Boldog István embereként számon tartott fideszes polgármester, Kazinczi István 2019. októberi leváltása után több száz milliós hiányra derült fény. Jól szemlélteti az 1600 fős település helyzetét, hogy az évi 704 milliós költségvetés mellett állapítottak meg 317 millió forint értékű visszafizetési kötelezettséget.
Ezek között vannak olyan projektek, mint például az energetikai korszerűsítésre lehívott 139 millió forint, amiből jóformán semmi kézzel fogható fejlesztés nem történt, a pénzt ugyanakkor már hiába keresik, nem találják. A tábla azért kikerült az önkormányzat falára. Ami ha késéssel és bonyodalmasan is, de legalább megépült, az a bicikliút: ezt ugyan szeretik a helybeliek, miért is ne szeretnék, de tényen nem változtat, hogy a falut Törökszentmiklóssal összekötő négy kilométeres, 260 millióba kerülő pálya ügyében is eljárás zajlik.
„Itt minden projekttel van valami”
– foglalta össze egy, a helyi ügyeket jól ismerő forrásunk a helyzetet.
Emlékezetes, még 2017-ben volt országos hírverés abból, hogy Boldog István a Szent Korona másolata, valamint az Alaptörvény mellett rakta le a tiszatenyői baromfivágóhíd alapkövét.
Ha ez nem mutatott rá a fideszes politikusra jellemző abszurditásokra, eljáruljuk, hogy a vágóhídból nem lett semmi, helyben azt mondták nekünk, még az alapkövet is felszedték, csak a tartozás maradt meg utána. Nem járt jobban a focipálya sem: semmi nem épült fel belőle, csak az öltöző, de az is úgy-ahogy szerkezetkész, ráadásul láthatóan bontott téglából húzták fel – ki tudja, egy új projektben ez mennyire lehet szabályos.
Mondjuk ma már mindegy is, az önkormányzat csak a gazt próbálja irtani a telekről; messze van ez a korábbi fideszes polgármester víziójától. Hasonlóan félkész állapotban maradt a sertéstelep is.
De nem véletlen, hogy szinte semmi nem épült meg, a település egyik jellemző problémája ugyanis a túlvállalás volt. Tiszatenyőn néhány évvel ezelőtt még 200 közmunkás dolgozott, a falu mintaprojektként működött – ez a szám ma már csak 40 fő, a közmunkások mellé épített infrastruktúra pedig pusztulásnak lett ítélve. Ennek az az oka – magyarázta lapunknak a falu jobbikos önkormányzati képviselője -, hogy a nagyszabású tervek valójában sosem voltak megalapozottak, képtelenek voltak életképesen működni.
Gelei Sándor szerint csak az önkormányzat megújulása után vált tisztává, hogy az összevont programok finanszírozása valójában más és más feladatokra szánt pénzekből történt meg, tehát az önkormányzat egy spirálba kerülve csak a lyukakat toldozgatta, miközben azt hangoztatták, hogy minden rendben működik.
Az új vezetésnek viszont nyilvánvalóvá vált, hogy a fejlődés zálogaként feltűnő sertéstelep, tehenészet, birkahodály és a sajtüzem egyike sem tud jól, nyereségesen működni, ugyanis mind az ideális piaci környezet, mind a használható emberállomány hiányzott mögülük, ezért ezek átvitt értelemben véve színlelt működését nem bírták tovább fenntartani.
„Itt minden a közmunka-programra épült, de sem a tápra, sem a működésre nem volt megfelelő forrás. Állattartó családból származom, szomorú ez a helyzet, de nem lehetett tovább kínozni az állatokat ezekkel a körülményekkel”
– magyarázta nekünk Gelei.
Ráadásul a településsel szembeni adósságrendezési eljárás miatt csak a kötelező szolgáltatásokat működtethetik, ami további leállásokhoz vezetett, mi több, a falu kénytelen értékesíteni meglévő vagyonát is, hogy rendezhesse tartozásainak egy részét.
Csányi Tamás, a térség jobbikos országgyűlési képviselője lapunknak azt mondta, feltételezhetően túlárazott beruházások és projektek közötti machinációk történtek, ami lényegében azt jelenti, hogy felvettek egy projektre egy bizonyos összeget, majd azt egy másikra költötték. Ezekkel kapcsolatban máig nem lehet tisztán látni, így a nyomozóhatóságnak dolga felderíteni a történteket és nyilvánosságra hozni a részleteket – magyarázta az ellenzéki politikus. Hozzátette: a településen elindult, majd félbemaradt beruházások a közmunkaprogramot szolgálták volna, de jól látható, hogy valójában nem volt fenntartható a rendszer, ennek is köszönhető, hogy mára töredékére csökkent a közfoglalkoztatottak száma.
„Elszomorító látni ezt a rengeteg félbemaradt beruházást, hiszen a település kiutat találhatott volna, de a Fidesz és a NER körei ezt meggátolták, lehetetlen helyzetbe hozva az itt élőket”
- fogalmazott Csányi Tamás.
A térség egyik legabszurdabb beruházása azonban nem itt, hanem Örményesen zajlott le. Az alig ezer fős kistelepülésnek nincs saját focicsapata, de igazából olyan útja sem, ami ne verné szét az autókat. Ehhez képest a régi, klasszikus falusi labdarúgó pályájának helyére nemrég felhúztak egy szabványméretű, 111x72 méteres műfüves pályát, komplett világítással. Az elképzelés szerint a pálya az egész térséget kiszolgálná, és tény, hogy megyei meccseket már játszottak rajta, de az infrastruktúráról mintha teljesen elfeledkeztek volna. Valahogy nem tűnik életszerűnek a beruházás.
Nemcsak nézőtér nincs, hanem parkoló sem, sőt, gyakorlatilag az egész pályát sár övezi. Kiszolgálóhelyiségek sem igazán vannak, a pálya mögötti legközelebbi mellékhelyiség egy összeomló félben lévő, de toalettpapírral azért ellátott pottyantós vécé:
Emögött egy szintén rossz állapotú épület áll, ami bizonyára további funkciókat rejthet a játékosok és a szakmai személyzet számára, bár a vízben álló villanykapcsolókból kiindulva a használata ennek sem lehet javasolt.
A kispadok polikarbonát borításáról a fóliát még nem vették le, de a padlója már most tönkrement - sorolhatnánk, de persze ezek lehetnek még gyermekbetegségek is, noha folyamatban lévő munkálatok nyomait már nem találtuk.
Ugyancsak kérdéses, hogyan tervezik biztonságosan ellátni a mérkőzések lebonyolítását akkor, amikor a pályától nagyjából 30 méterre húzódik egy gyorsvasúti vonal, rajta időnként több mint százzal elsuhanó szerelvényekkel. Mivel védőháló nincs, a kilőtt labdák minden bizonnyal átrepülnek a vasúti töltésen: abba inkább bele se gondoljunk, mennyire életveszélyes – és persze szabálytalan – egy ilyen vonalon átszaladgálni a labdákért.
Szakmai berkekben sem mindenki érti ezt a beruházást:
Amikor az első képeket láttam, rögtön odamentem megnézni a saját szememmel és ledöbbentem, hogy tényleg egy nagy pályát építenek. Nem az a baj, hogy műfüves nagypálya épül, hanem az, hogy hova. Januárban és februárban talán még használják a csapatok (amikor az élő gyep használhatatlan – a szerk.) de utána hogy mi lesz a pályával, az jó kérdés. Régóta benne vagyok a fociban, tudom, mi mennyibe kerül, ez a pálya kétszáz millió forint is meglehetett.
- ezt Lázár Miklós labdarúgó-edző mondta lapunknak az örményesi pályával kapcsolatban. A szakember úgy véli, a helyi sportélet javítása érdekében sokkal nagyobb haszna lett volna több, 20x40 méteres kispályát építeni a térségben egy ilyen nagy helyett, nem beszélve arról, hogy egy ekkora pálya fenntartási költségei jelentősek, pláne úgy, hogy télen hamar sötétedik, ezért sokat kell világítani.
A pályát egyébként szintén közpénzből építették, több részre elosztva: korábbi sajtóhírek szerint 70 százalékban céges adókból, azaz TAO-támogatásokból épült, 20 százalékban a Belügyminisztérium állta a költségeket, míg a maradék 10 százalékot a Magyar Labdarúgó-szövetség fizette.
További részletek az N1TV riportjában:
{"preview_thumbnail":"/sites/default/files/styles/video_embed_wysiwyg_preview/public/video_thumbnails/2uvD9FBRjPY.jpg?itok=L1BhK13c","video_url":"https://www.youtube.com/watch?v=2uvD9FBRjPY&feature=youtu.be","settings":{"responsive":1,"width":"854","height":"480","autoplay":0},"settings_summary":["Beágyazott videó (Alkalmazkodó)."]}
Mint arról az Alfahír korábban beszámolt, Boldog István elsőrendű vádlott esetében 6.666.666 forint összegben vagyonelkobzást, hat év börtönben végrehajtandó szabadságvesztést, ötmillió forint összegű pénzbüntetést és öt év közügyektől való eltiltást kért a Központi Nyomozó Főügyészség hivatali vesztegetés elfogadásának bűntette és más bűncselekmények miatt. Az ügy lényege, hogy a fideszes képviselő befolyásolta a megyei Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) pályázati eredményeit, a kivitelező cégektől pedig pénzt szedett be. Előző, a térség más településeiről szóló riportunkat itt olvashatják.