Két napos sajtószeminárium keretében vitatták meg Brüsszelben a Cecilia Wikström svéd liberális képviselő által jegyzett jelentést, a menekült- és migránsáramlatok uniós kezeléséről.
A röviden csak Wikström-jelentésnek is nevezett ajánlás szerint lehetséges egy működőképes, szolidaritáson alapuló menekültügyi rendszer kialakítása az Európai Unióban. Ennek lényege, hogy alapjaiban kell megváltoztatni a mostani dublini rendszert, az új rendszernek pedig biztosítania kell, hogy:
- minden ország osztozzon a menedékkérők iránti felelősségben,
- a külső határokkal rendelkező tagállamok, a menekültek első belépésének helyszíneiként vállalják a felelősségüket, és regisztráljanak minden érkezőt, védjék, illetve biztosítsák az EU külső határait,
- a nemzetközi védelemre jogosultak jussanak be sokkal gyorsabban, miközben azokat, akik nem jogosultak a menedékkérelemre, azokat vigyék vissza a lakhelyükre.
A jelentés továbbá azt is tartalmazza, hogy állandó, kötelező áthelyezési mechanizmusra van szükség ad hoc döntések helyett, mint pl a 160.000 menedékkérő egyszeri elosztása, ami kudarcot vallott kísérlet.
Egyszerűsíteni kell a családegyesítési rendszert, illetve alapvetően fontos megtörni azt az összefüggést, amely szerint a menedékkérők regisztrációja automatikusan azzal jár, hogy az adott tagállam bírál el minden kérelmet.
Cecilia Wikström szerint azért van szükség új menekültügyi rendszerre, mert a régi összeomlott 2015-ben a migrációs válság csúcspontján. A működőképességhez azonban hozzátartozik, hogy az Európai Unióban ne csak a frontországokra – mint pl. Görögországra és Olaszországra – háruljon a migráció kezelése. Wikström hangsúlyozta azt az általános liberális álláspontot is, hogy szolidaritásra van szükség, vagyis minden tagállamnak igazságosan ki kell vennie a részét a menekültek befogadásából. Újságírói kérdésre azt is elmondta: az új menekültügyi rendszer elfogadásához nincs szükség konszenzusra az Európai Tanácsban, a visegrádi országok pedig önmagukban nem képeznek blokkoló többséget.
„Senki sem kérdőjelezi meg, hogy vannak gazdasági következményei, ha egy tagország nem tartja magát a költségvetési szabályokhoz, de amikor a menekültügyi szabályokról van szó, egyes tagállamok azt hiszik, hogy az olyan, mint egy svédasztal”
- jelentette ki a svéd liberális politikus a brüsszeli sajtószemináriumon. Hozzátette: minden elfogadott szabályozást ugyanúgy tiszteletben kellene tartani, ha pedig mégsem tartaná ehhez magát egy tagország, akkor kell, hogy ennek legyenek következményei.
Wikström arról is beszélt, hogy a visegrádi országok döntéshozóival folytatott egyeztetések után megértette, egyik napról a másikra nagyon nehéz nulláról a kvóta teljesítésének száz százalékára ugrani, mert az emberek nem szoktak hozzá a migránsokhoz, éppen ezért javasolt az általa jegyzett jelentésben ötéves átmeneti időszakot.
Elly Schlein olasz szocialista képviselő szerint a migránsok nem egy konkrét országba akarnak eljutni, hanem az Európai Unióba. Ennek ellentmond, hogy bár 2016-ban Észtország az Európai Unió kvótái alapján 2017-ig 523 közel-keleti és afrikai országokból származó migráns befogadását vállalta, a kvóta-menekültek többsége mégis meglépett, és Nyugatra ment tovább.
Dimitrisz Avramopoulos migrációs kérdésekért felelős európai biztos arra hívta fel a figyelmet, hogy a terrorizmust nem szabad összekeverni menekültkérdéssel. Azt is mondta: elfogadhatatlan biztonsági okokból nem befogadni a menekülteket, akik szerinte a terrorizmus elől menekülnek. Avramopulosz májusban cselekvésre szólította fel azokat tagállamokat, akik elutasítják a kvótát és nem vettek át menedékkérőket. Akkor kötelezettségszegési eljárással fenyegette meg a „renitens” tagállamokat.
Tajani a kötelező uniós kvóta-mechanizmus mellett érvelt
Antonio Tajani, az Európai Parlament elnöke szintén büntetésről beszélt szerdán Brüsszelben. Azt hangoztatta, hogy mindegyik tagállamnak részt kell vennie a 120 ezer menedékkérő áttelepítését célzó, kötelező jellegű kvóta-mechanizmusban. „Egyre több a sivatag és egyre kevesebb a zöld terület Afrikában, ami menekülésre készteti az embereket” – hívta fel a figyelmet Tajani. Ugyanakkor az éhezés és a szegénység mellett a terrorizmus miatt is egyre több menekült érkezhet Európába. Szerinte nagyon fontos, hogy Európától délre, Afrikában, a Szahara környékén is legyenek befogadó központok, ahol megfelelő ellátásban részesülhetnek a menekültek. Bár elmondta, hogy a líbiai kormánnyal folyamatosan egyeztetnek, a térség helyzete bonyolult, mivel az ország két részre bomlott, ugyanakkor fontos az együttműködés, többek között pénzzel és eszközökkel támogatják a líbiai parti őrséget.
Soros bevándorláspárti Európát akar
Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter csütörtöki sajtótájékoztatóján kijelentette: a kormány arra számít, hogy az illegális bevándorlás ügyében a következő fél évben felerősödik a vita a tagállami és európai uniós határkörökről. Úgy fogalmazott: Magyarország szerint nem megszervezni, hanem megállítani kell a migrációt. Soros György nevének említése sem maradhatott el a miniszter sajtótájékoztatóján, igaz, erre most rá is szolgált a magyar származású amerikai spekuláns, aki az M1 híradójának kérdésére csütörtökön Berlinben arról beszélt, hogy Európának kötelessége befogadni a migránsokat.
„Úgy gondolom, Európa kötelessége, hogy törődjön a bevándorlókkal. Ez egy humanitárius kötelezettség, és remélem, Európa teljesíti is ezt”
– mondta Soros a közmédiának.
Lázár János szerint az, hogy Soros György az Európai Unióra bízná a döntés jogát, azt jelenti, hogy egy központi brüsszeli hivatal döntené el az adott tagállam helyett, ki éljen a területén.