A késedelem egyik fő oka az volt, hogy az első fokon eljáró Fővárosi Törvényszék több mint fél éven át képtelen volt írásba foglalni a 2016 augusztusában kihirdetett, nem jogerős ítéletet, noha erre a törvény szerint legfeljebb hatvan nap állt volna rendelkezésre.
A döntést végül tavaly májusban kézbesítették, és Kenéz Andrea törvényszéki tanácsvezető bírónak a mulasztás miatt távoznia kellett.
Meghamisították az ítéletet?
Budaházyék tavaly decemberben amiatt tettek feljelentést, mert a határozat kézbesítése csak jóval azt követően történt meg, hogy Kenéz szolgálati jogviszonya megszűnt.
Így felmerül annak a gyanúja, hogy az írásbeli ítéletet - legalább részben - nem az a bíró készítette, aki aláírta, tehát az egy hamis közokirat
- fejtegette Szikinger István, Budaházy György ügyvédje.
A vádlottak feljelentése nyomán az ügyészség nyomozásbak kezdett, amire abból lehet következtetni, hogy azt nem utasították el eleve. Szikinger azt szerette volna elérni, hogy függesszék föl az eljárást, amíg a vizsgálatban nem születik valamiféle eredmény.
Lassó Gábor tanácsvezető bíró szerint azonban erre nincs szükség, majd hozzátette: ha bebizonyosodik, hogy az elsőfokú döntés bűncselekmény révén született, az perújításra ad majd lehetőséget.
Budaházy György a tanács elnökével szemben kizárási indítványt terjesztett elő elfogultság miatt, mivel a bíró korábban részt vett az előzetes letartóztatásával kapcsolatos döntéshozatalban. Ügyvédje, Szikinger István ugyan nem csatlakozott az előterjesztéshez, de megjegyezte, "nem elegáns", hogy nem olyan bíró vezeti a tanácsot, aki még egyáltalán nem járt el az ügyben.
Lassó visszautasította az elfogultság vádját, de az indítványt továbbítja a táblabíróság elnökéhez. A Magyar Nemzet emlékeztet: a Lassó-féle tanács a korábbiakban minden vádlott esetében súlyosított a kényszerintézkedésen.
ELŐZETES - Így áll most Budaházyék ügye
Az N1TV legújabb Előzetes című műsorában vázolják fel, hol tart most az ügy: A Hunnia-perben egy évvel ezelőtt drákóian szigorú ítéletet hoztak. Budaházyt 13, a többi vádlottat 5 és 12 év közötti szabadságvesztéssel sújtották, ráadásul a legszigorúbb, fegyház fokozatban.
Nem volt törvényes ok a titkolózásra
A lap szerint Szikinger úgy véli, az elsőfokú ítéletet egyébként is hatályon kívül kell helyezni, mert a törvényszék az eljárás egy részét a nyilvánosság kizárásával folytatta le, amire nem volt törvényes indoka.
Az ügyvéd a Magyar Nemzetnek leszögezte:
e tekintetben mérlegelésnek sincs helye, abszolút hatályon kívül helyezési okról van szó.
A 2006-os rendőrterrornak még gyanúsítottja sem volt
A keddi táblabírósági tárgyaláson megjelent Morvai Krisztina, a Jobbik listájáról Brüsszelbe jutott, független európai parlamenti képviselő, valamint Novák Előd és Gaudi-Nagy Tamás volt jobbikos országgyűlési képviselők, de a hallgatóság soraiban feltűnt Schiffer András, az LMP volt társelnöke is, aki jelenleg ügyvédként dolgozik.
Schiffer a Magyar Nemzetnek elmondta:
azért jött el, mert nevetségesnek tartja, hogy egyszerű erőszakos bűncselekmény-sorozat kapcsán terrorizmust állapítanak meg, miközben 2006 őszén látott, nyilvánvaló állami terror kapcsán még csak meg sem gyanúsítottak senkit.
Nem volt vádemelés az ítéletben
A Budaházyék elleni terrorvád lényege, hogy az ügyészség szerint a vádlottak - a Magyarok Nyilai nevű szervezet tagjaiként - követtek el
- molotov koktélos támadásokat baloldali politikusok lakóházai,
- pártok irodái, illetve
- szórakozóhelyek ellen, valamint
- megverték Csintalan Sándort, és
- megrongáltak egy bankautomatát.
- Illetve egy autóban, melyben a vádlottak ültek, labdába rejtett robbanószert talált a rendőrség.
A védelem szerint a vádbeli cselekményeket nem a vádlottak követték el, valamint azok nem terrorcselekményt, hanem enyhébb bűncselekményeket - főleg rongálást - valósítottak meg.
Az egyik vádlott kiemelte, hogy az egész vád olyan tanú, Soós Tibor vallomásaira alapul, aki többnyire maga is csak hallomásairól számolt be,
közvetlen, és főként tárgyi bizonyítékok lényegében nincsenek.
"A védekezésemet az ítélet egyszerűen kifelejtette"
- tette hozzá, majd hosszan kritizálta a vádirat pontjait.
A Hunnia-ügyben még 2008-ban indult a nyomozás, ha Szikinger szándékának megfelelően hatályon kívül helyezik az elsőfokú ítéletet, és új eljárást rendelnek el, akkor idén sem várható jogerős lezárás.
Terroristáknak kikiáltva - megrázó kisfilm a jogerős ítélet előtt
"Boldog az az ország, amelynek ilyen terroristái vannak" - így kezdte 2016-ban a perbeszédét Szikinger István a Hunnia-ügy kapcsán. Egy friss kisfilm bemutatja, hogy Budaházy Györgyön kívül milyen emberek is a vádlottjai annak az ügynek, amelyben nem jogerősen 125 év fegyházbüntetést rótt ki a bíróság, és amelynek jogerős ítélete február 27-én várható.