Kevesebb, mint a felére esett vissza a főváros költségvetése 2010-hez képest

Kevesebb, mint a felére esett vissza a főváros költségvetése 2010-hez képest

A költségvetés nagy része pedig el is megy a kötelező feladatokra.

Kevesebb mint felére estek Budapest bevételei 2010-hez képest, a 346 milliárdos költségvetés az egyik legalacsonyabb a közép-európai fővárosok mezőnyében. Szinte az egésze el is megy a kötelező feladatokra, így egyre inkább leértékelődik a fővárosi önkormányzat szerepe, lassan már csak szimbolikus pozíció lesz a főpolgármesteri tisztség - írja a G7.hu.

A cikkből többek között kiderül, hogy a harmadával kisebb lakosságú Prága jóval több pénzből gazdálkodhat, de a kevesebb mint feleakkora Zágráb is csupán 15 százalékkal kevesebb pénzzel rendelkezik, mint az EU 10. legnagyobb városa, Budapest.

Jellemző, hogy a magyar főváros bevételei között is jelentős az állami szerep: a bevétel 13 százaléka az államtól érkező támogatás. Ma már szinte nincsen olyan jelentősebb budapesti beruházás, amit a főváros csak saját forrásból végezne: a 3-as metró felújítása körüli huzakodás jól példázta ezt, de még a Lánchíd örökösen késő felújításához is állami segítség kell – ami kapcsán még abba is beleszól a kormány, hogy milyen legyen a járda.

Kötött a fővárosi önkormányzat helyzete a kiadások kapcsán is: a BKK, a BKV, a többek között a HÉV-eket működtető MÁV-Start és az elővárosi buszokkal a fővároson belül is fuvarozó Volánbusz éves támogatása közel 100 milliárd forint, ami az összes kiadás harmada. Ha ehhez a közlekedési felújításokat, az elaggó járművek csigalassúságú cseréjének évi több tízmilliárdos költségét is hozzávesszük, a főváros bevételeinek felét már el is költötték. Ehhez jönnek hozzá a további kötelező közszolgáltatások – mint az úthálózat fenntartása, a szemétszállítás -, valamint a főpolgármesteri hivatal működtetése, így alig 10-20 milliárd forint marad, amiről érdemi döntést lehet hozni - írja a lap.

A bevételek és a kiadások kevesebb mint a felükre estek vissza 2010 és 2018 között. Ennek fő oka az önkormányzati oktatási és egészségügyi intézmények államosítása volt. De nem csak annyi történt, hogy kevesebb feladata van a fővárosnak: az elmúlt években az elsődleges egyenleg pozitívumot mutatott, azaz kevesebbet költöttek a bevételeknél. Ennek oka egyrészt abban keresendő, hogy jelentős összegeket költöttek hiteltörlesztésre, másrészt szinte minden évben óriási, átlagosan 50 milliárd forint körüli volt az elmaradás a költésekben. Szinte minden nagyberuházás csúszott ugyanis, ezeket maga előtt görgeti a főváros.

Jobbik: elfogadhatatlan Budapest kiszolgáltatottsága

Ez az adat úgy is megdöbbentő, hogy tudjuk és látjuk: Orbán Viktor jó aszalómesterként évek óta szárítja ki Budapestet. Ennek két súlyos következménye van: egyrészt nincs elég forrás a szükséges beruházások, felújítások elvégzéséhez, másrészt a főpolgármesternek folyamatosan Orbán Viktor előszobájában kell alamizsnáért kuncsorognia, ha biztosítani szeretné a közszolgáltatások normális működését - mondta érdeklődésünkre Bencsik János. 

A Jobbik budapesti elnöke szerint Budapest ilyen szintű kiszolgáltatottsága elfogadhatatlan, az pedig, hogy minden második forintnyi bevétel a lepusztult közösségi közlekedés toldozgatására-foldozgatására megy el, a vicc kategória - tette hozzá.

"A budapesti polgárok jogos igénye, hogy a mindenkori vezetés biztosítsa számukra a munkába járáshoz, az ügyintézéshez és a kikapcsolódáshoz szükséges modern, 21. századi infrastruktúrát. Ehhez Budapest autonómiájának visszaszerzése szükséges, de nem elégséges lépés."

Mint mondta: a Jobbik olyan szemléletváltást sürget, amely tovább lát az éves költségvetési ciklusokon, és amelynek keretében 10-12 éven belül Budapest nemcsak patinás épületeivel és kulturális rendezvényeivel veheti fel a versenyt Béccsel, hanem jól szervezett fővárosi és elővárosi közlekedésével, zöld felületeivel és emberi léptékű, szolgáltató szemléletével is.