Ha december 24. munkaszüneti nap lenne, az ország gazdasági teljesítménye érdemben nem romlana - írja egy nemzetközi összehasonlításra hivatkozva a G7 szakportál.

November 11-én jelentette be a Jobbik, hogy ismét benyújtják az Országgyűlésben Szenteste napjának munkaszüneti nappá nyilvánítását.

A párt először 11 éve kezdeményezte ezt, parlamenti képviselőjük, Balassa Péter pedig 2022 óta hat alkalommal nyújtotta be a javaslatot, ám a kormánytöbbség minden alkalommal leszavazta.

A politikus azonban nem adja fel, idén is benyújtja javaslatát. Amit ezúttal erősít az is, hogy a Kereskedelmi Alkalmazottak Szakszervezete népszavazást kezdeményezett december 24-e munkaszüneti nappá nyilvánításáról, és a kérdést az Országos Választási Bizottság is jóváhagyta.

Az elképzelést más érdekvédő szervezetek, így a a Kereskedelmi Dolgozók Független Szakszervezete és a LIGA Szakszervezetek is támogatásáról biztosította.

A nagyobb boltláncok közül idén is már több önkéntesen zárva tart december 24-én, köztük a Lidl, a Rossmann és a MediaMarkt, azonban a Spar, a Tesco és az Auchan üzletei nyitva lesznek.

Dehogy ártana a gazdaságnak

Gulyás Gergely miniszterelnökséget vezető miniszter korábban úgy reagált, hogy a munkaszüneti napok számának növelése csökkentené a gazdaság teljesítményét. Ezt azonban a külföldi tapasztalatok egyáltalán nem támasztják alá.

A G7 idéz egy nemzetközi összehasonlítást, amely szerint az egyszeri évi egynapos munkaszünet átlagosan az egy napra számított érték körülbelül 20 százalékával csökkentheti a GDP-t, de csak rövid távon.

Hozzáteszik:

a munkaszüneti napok száma és az ország gazdasági teljesítménye között nincs szoros kapcsolat.

Európa leggazdagabb országában, Liechtensteinben idén 21 munkaszüneti napot tartanak, a nagyobb államokban 9-16 nap között van a szórás.

A gazdasági szakportál szerint a magyar 11 nap átlagosnak mondható, de a 12 is az lenne.