Ciprasz az állami televízióban elhangzott kedd esti interjújában hangsúlyozta: bízott benne, hogy a népszavazás majd hozzásegíti Görögországot egy jobb egyezséghez, és nem teszi kockára az ország euróövezeti tagságát. A referendum miatt a hitelezők azonban bosszúálló magatartást tanúsítottak – tette hozzá. Mint mondta, azért írta alá a megállapodást, hogy elkerülje az ország a „katasztrófát”.
A kormányfő ugyanakkor bírálta a megállapodás létrejöttének módját, szerinte az egyezség az erős államok Görögországra gyakorolt nyomásának a következménye. A nyomásgyakorlásnak ez a módja nincs összhangban Európa hagyományaival – mutatott rá. A görög kormányfő a Brüsszelben kötött megállapodással kapcsolatban elmondta azt is, hogy a fiskális kiigazítások még mindig enyhébb hatásúak lesznek, mintha a közalkalmazotti béreket és a nyugdíjakat kellene csökkenteni.
Az interjúban Ciprasz utalt arra is, hogy a megállapodás Görögország számára pozitív elemeket is tartalmaz: még ebben az évben vitát folytatnak az adósságok átütemezéséről, valamint egy 35 milliárd eurós beruházási programról. Ha ezek az intézkedések megvalósulnak, akkor végérvényesen elháríthatják a Grexitet, azaz Görögország kiválását az euróövezetből, és megteremthetik a növekedés előfeltételeit az országban.
Kormányzati források szerint a görög parlament szerdán késő este szavaz a takarékossági- és reformintézkedések első csomagjáról. Egy kedd este nyilvánosságra hozott felmérés szerint a görögök 70 százaléka támogatja a javaslatcsomag elfogadását.