A politikai felhatalmazás birtokában keddtől a szakértőkre hárul az a feladat, hogy a már előkészített, mintegy 50 oldalas klímavédelmi megállapodás sűrű szövegét megnyirbálják, majd december 7-től már miniszteri szinten folytatják az egyeztetést.
A feladat nem könnyű:
a szövegben több mint kétszáz helyen választani kell a megfogalmazott mondatok között, több mint 1200 kifejezés vagy mondat szerepel zárójelek között. A tárgyalóknak például
34 esetben kell választaniuk a "kellene" vagy "kell" kifejezés között.
"Nehéz lesz. A megállapodástervezet hosszú, és sok az eldöntésre váró választási lehetőség. Milyen gyorsasággal fognak haladni a tárgyalások?"
- tette fel a kérdést egy európai küldött, utalva arra, hogy rendszerint elakadnak a tárgyalások, miként az idén előkészítő egyeztetések is mutatták.
Az egymástól eltérő fejlettségű és helyzetű országok között számos vita van,
ugyanis a klímapolitika a gazdaság és a társadalom minden szektorát érinti,
így pedig nehéz kompromisszumra jutni.
A világóceánban fekvő szigetországok, amelyek a vízszint emelkedése miatt máris vészhelyzetbe kerültek, gyors és erős intézkedéseket sürgetnek. A jelentős kőolaj- vagy széniparral rendelkező országok, mint az öbölmenti monarchiák vagy Ausztrália, viszont húzódoznak a gazdasági érdekeiket sértő vállalásoktól. Az energiatermelésben alapvetően szénre támaszkodó Indiából már az is idegességet vált ki,
ha meghallja a dekarbonizáció szót.
Ezzel kapcsolatban még érdekesebb a négy kutatóintézet alkotta Climat Action Tracker (CAT) jelentése, amelyet a klímacsúcson ismertettek szerdán.
Ebből többek között kiderül, hogy
a tervezett 2240 új szénerőmű okozta üvegházhatású-gázkibocsátás a már meglévő létesítményekével együtt 3 Celsius-foknál magasabb felmelegedést idézne elő az ipari forradalom előtti korszakhoz viszonyítva.
"Még újabb erőművek építése nélkül is mintegy 150 százalékkal több lesz a szénalapú elektromosenergia-termelés által kibocsátott üvegházhatású gáz ahhoz a mennyiséghez képest, amellyel megakadályozható, hogy a felmelegedés meghaladja a 2 Celsius-fokot"
- fejtik ki a tanulmány szerzői.
Pieter van Breevoort, a CAT egyik tagszervezetének, az Ecofysnak a munkatársa szerint
egyetlen megoldás van: felmondani a szénerőmű-építési terveket.
"A megújuló energiafajták és a légszennyezés elleni szigorúbb normák elavulttá teszik a szénerőműveket. Minél hamarább lemondunk az ezzel kapcsolatos tervekről, annál olcsóbb lesz"
- hangsúlyozta a kutató.
Mivel azonban Ausztrália mellett Kína, India, Indonézia, Japán, a Dél-afrikai Köztársaság, Dél-Korea, a Fülöp-szigetek és Törökország, valamint az Európai Unió is új erőművek megépítését tervezi, nem meglepő, hogy egyelőre azonban még arról sincs egyezség, hogy hány fokban maximálják a Föld légkörének felmelegedését, és
egyáltalán szerepeljen-e szám a párizsi megállapodásban.