A kétoldalú kapcsolatok fejlesztéséről, Oroszországnak a NATO-hoz és az EU-hoz fűződő viszonyáról tárgyalt Szergej Lavrov Budapesten. A külügyminiszter szerdán találkozott Szijjártó Péter külügyminiszterrel és fogadta Orbán Viktor miniszterelnök is. A meglepően nyíltan megfogalmazott korábbi kommünikék szerint a felek (a diplomácia virágnyelvén viszonylag ritka madár az ilyesmi)
"megvitatják a kétoldalú kapcsolatok helyzetét és perspektíváját, és kijelölik a következő lépéseket a kölcsönösen előnyös gazdasági együttműködés megőrzése és erősítése érdekében az Egyesült Államok és az EU által kierőszakolt 'szankcióháború' körülményei között".
"Magyarország fontos partnere Oroszországnak"
Magyarország fontos partnere Oroszországnak, a két ország együttműködése pragmatikus, és jó lehetőségeket kínál - szögezte le mindkét külügyminiszter.
Szijjártó Péter szerint az elmúlt időszak globális kihívásai azt mutatták meg, hogy szükség van transzatlanti-orosz megállapodásokra. Az egymás és a nemzetközi jog tiszteletén alapuló újjáépítése nélkül az európai versenyképesség javítása nehezen képzelhető el - mondta a külgazdasági és külügyminiszter.
A tárcavezető a pragmatikus kapcsolatok fenntartása mellett fontosnak nevezte a kétoldalú kereskedelmi forgalom csökkenési ütemének megállítását (megdöbbentő, de tavaly 47 százalékkal, idén eddig 25 százalékkal csökkent ez a mutató, magyar vállalatok pedig 4,5 milliárd dollár exportveszteséget szenvedtek el), illetve a gazdasági és kereskedelmi kapcsolatok növelését. Konkrétumként hangzott el, hogy magyar vállalati beruházásokat ösztönöznének Oroszországban - így Moszkva mellett hamarosan magyar húsüzem nyílik, egy takarmánygyár is létesül, a Richter gyógyszergyár pedig készen áll arra, hogy teljes gyártási folyamatba kezdjen Oroszországban. Kérdésre azt is elmondta: a felek arról is megállapodhatnak, hogy egy magyar cég is részt vehet az oroszországi labdarúgó-világbajnokság egyik stadionjának építésében.
A magyar külügyminiszter az energiabiztonságról szólva a diverzifikáció jelentőségét és Oroszország meghatározó szerepét hangsúlyozta a régió és Magyarország energiaellátásában. Mivel Románia és Horvátország nem tesz eleget abbéli kötelezettségének, hogy kétirányúvá tegye a gázforgalmazást a hálózatok összekapcsolását biztosító interkonnektorokon keresztül, Szijjártó Péter emlékeztetett arra, hogy Orbán Viktor miniszterelnök és Vlagyimir Putyin orosz elnök korábban megállapodott a gázbeszerzési szerződések meghosszabbításáról 2021-ig.
Ide tartozik, hogy mindkét miniszter sürgette, hogy az Európai Bizottság objektíven véleményezze az energetikai beruházásokat. A magyar miniszter közölte: a bizottság kifogásolta a Déli Áramlatot, az Északi Áramlat 2 tervet viszont támogatja, holott mindkettő megkerüli Ukrajnát, viszont a projektben más vállalatok vesznek részt. (Fontos megjegyezni, hogy az Északi Áramlat "ikertestvérével", amely egy német-orosz paktum keretében jön létre, a keleti földgáz térségünket megkerülve fog nyugatra jutni, és az ott kiépült elosztóhálózaton keresztül részesülhet hazánk is az energiahordozóból).
Szijjártó Péter egyébként üdvözölte a NATO-Oroszország Tanács összeülését, továbbá jelezte, hogy kezdeményezi újbóli összehívását a varsói NATO-csúcs előtt.
Újságírói kérdésre elmondta: visszautasítják, hogy „ha egy ország mérete egy bizonyos szint alatt van és Oroszországgal beszél”, azt trójai falónak nevezzék.
Szergej Lavrov egyebek mellett azt hangsúlyozta, hogy meg kell állítani a kétoldalú áruforgalom csökkenését, a Paks 2 projektre pedig Moszkva hosszú távú, stratégiai beruházásként tekint.
Az orosz külügyminiszter egy az uniós szankciókra vonatkozó kérdésre válaszolva közölte: a korlátozásokat figyelembe véve tervezik meg a gazdaságpolitikájukat. "Csak a saját erőnkre számíthatunk" - jelentette ki.
Szijjártó Péter hozzátette: Magyarország nem fogja elfogadni, hogy a szankciókról "fű alatt" szülessen döntés az Európai Unióban. Magas szintű politikai vitát és döntést szeretnének az ügyben. Fontos kérdés, amivel az EU vezetőinek kell foglalkozniuk. „Nem fogadjuk el, hogy valaki valahol eldöntse helyettünk alacsony szinten ezt az ügyet” – szögezte le Szijjártó.
Lavrov elmondta azt is, a megbeszélésen szó volt a migrációról, a terrorizmus elleni küzdelemről és Ukrajnáról is. Ukrajnáról szólva Szergej Lavrov felidézte, hogy Federica Mogherini, az EU kül- és biztonságpolitikai főképviselője nemrég úgy nyilatkozott: nincs stratégiai partnerség Oroszország és az EU között, ehhez a minszki megállapodások végrehajtása lenne szükséges, viszont nemcsak Oroszországnak, hanem Ukrajnának is eleget kell tennie a megállapodásban foglaltaknak. Vagyis az EU és Oroszország stratégiai partnersége Kijev "szeszélyén" múlik, amely nem érdekelt ebben az együttműködésben - magyarázta az orosz külügyminiszter.
A Jobbik üdvözli a Szijjártó-Lavrov talákozót
A Jobbik üdvözli Szijjártó Péter magyar és Szergej Lavrov orosz külügyminiszter budapesti találkozóját, és reményét fejezi ki, hogy a magas szintű megbeszélés a magyar–orosz kapcsolatok további erősödéséhez vezet majd – közölte az Alfahírrel Gyöngyösi Márton országgyűlési képviselő.
A Jobbik örül annak, hogy a magyar kormány elkötelezte magát a stratégiai partnerség és a kétoldalú gazdasági kapcsolatok fejlesztése mellett. Ugyanakkor a párt nehezményezi, hogy minderre csak most került sor.
„Ismert, hogy noha a Jobbik már az Oroszország elleni európai uniós szankciók bevezetésekor figyelmeztetett azok egyértelműen káros voltára, az Orbán-kormány támogatta a Moszkva elleni lépéseket. Bízunk benne, hogy a most körvonalazódó együttműködést a szankciók nem fogják negatívan érinteni, illetve reméljük, hogy a kormány sürgetni fogja az Oroszország elleni intézkedések feloldását, annál is inkább, hiszen a szankciók idén nyáron járnak le”
- áll Gyöngyösi Márton közleményében.
Arra is felhívja a figyelmet a politikus, hogy a Jobbik kezdetektől fogva a magyar érdekek mellett kiállva szorgalmazta a térségünkre nézve káros megszorítások eltörlését, illetve az Oroszországgal való gazdasági, kereskedelmi és energetikai együttműködés szorosabbra fűzését.
„Meggyőződésünk, hogy Oroszország nélkülözhetetlen partner, amely nélkül a jelenlegi migrációs válság, valamint a terrorizmus elleni hatékony fellépés nem képzelhető el”
- közölte a jobbikos képviselő.
A Jobbik felszólítja a magyar kormányt és a Külgazdasági és Külügyminisztériumot, hogy Magyarország természetes helyzetét és lehetőségeit kihasználva törekedjen az Európai Unió és Oroszország közötti viszony javítására, szükség esetén akár a híd szerepét betöltve a közeledésben.