Németországban erősödnek az előítéletek a muzulmánokkal szemben, különösen a volt NDK területén - vonták le a következtetést a TNS Emnid közvélemény-kutató intézet elemzői csütörtökön ismertetett felmérésükből, amely szerint a nem muzulmán vallású németek 57 százaléka fenyegetésként éli meg az iszlám jelenlétét az országban.
Az iszlámellenesség már nem szórványos, elszigetelt társadalmi jelenség - állapították meg a TNS Emnid elemzői, rámutatva, hogy a német lakosság 61 százaléka úgy véli, a muzulmán vallás nem illeszkedik a Nyugat életmódjához és értékrendjéhez. 2012-ben 52 százalék volt ez az arány. A felmérésben azt is kimutatták, hogy a németek 40 százaléka idegennek érzi magát hazájában a muzulmánok jelenléte miatt, és 25 százalékuk szerint meg kellene tiltani a muzulmán vallásúak bevándorlását Németországba.
A jellemzően bevándorló vagy bevándorlóktól született muzulmánok számára "Németország a hazát jelenti", de a róluk a többségi társadalomban élő kép az integrációt és a demokratikus berendezkedést elutasító radikális iszlamista kisebbség hatására formálódik - állapította meg Yasemin El-Menouar, a tekintélyes közhasznú alapítvány szakértője.
Az utóbbi hónapokban iszlámellenes mozgalom szerveződött Európai Hazafiak a Nyugat Iszlamizálódása Ellen (Pegida) néven Drezdában, ahol a hétfő esti tüntetéseken tízezres tömeget mozgattak meg.
Szakértők ugyanakkor a párizsi vérengzésekkel kapcsolatban felhívják a figyelmet, hogy a francia és a német muzulmán közösségnek nemigen vannak közös vonásai. A nagyjából 6 milliós franciaországi muzulmán közösség többsége síita arab, míg a németországi muzulmánok jellemzően sokkal világiasabb felfogást képviselő, török származású szunniták - mutatnak rá. Németországban egyre több politikus szorgalmazza egy új bevándorlási rendszer kidolgozását, január első napjaiban a konzervatívok, a szociáldemokraták és az ellenzéki Zöldek részéről is felvetették, hogy társadalmi vitára és egy új törvény megalkotására van szükség.
Ki kell kidolgozni egy törvényt arról, hogy milyen "képességekkel, képzettséggel és országépítő elkötelezettséggel kell rendelkezniük a bevándorlóknak, akik németté akarnak válni" - fejtette ki a CDU főtitkára, Peter Trauber. A jelenlegi szabályozási környezet zavaros, hiszen "emitt néhány előírás a diákoknak, amott pedig néhány a befektetőknek szól, míg egyes szabályok a munkavállalókra, más szabályok a munkavállalók családtagjaira vonatkoznak" - mondta Linnemann, aki szerint hasznos lenne a rendelkezéseket új rendszerbe szervezni. Angela Merkel kancellár egyelőre nem foglalt állást egyértelműen a javasolt új bevándorlási törvény ügyében, de egyébként is inkább csak a munkaerőhiány tekintetében vizsgálnák a kérdést.
Várható volt
A szerdai párizsi terrortámadás óta különböző nemzeti pártok Európa-szerte azt hirdetik, hogy a történtek az ő iszlám- és bevándorlásellenes nézeteiket igazolják. Németországban a legnagyobb támogatottságú parlamenten kívüli párt, az euroszkeptikus Alternatíva Németországnak (AfD) a terrorcselekmény kapcsán azt hangoztatta, korlátozni kell a bevándorlást. A pártelnök-helyettes, Hans-Olaf Henkel azt mondta, "az iszlám elburjánzásáról való őszinte párbeszéd csak Németországban számít tabunak, ezért aztán nem is csoda, ha számos honfitársunk félelemmel tekint az iszlámra, anélkül, hogy ezt valóban meg tudná indokolni". Az AfD más politikusai szerint a történtek a hétfőn Drezdában 18 ezer embert az utcára vivő Európai Hazafiak a Nyugat Iszlamizálódása Ellen (Pegida) mozgalmat igazolja, amely a bevándorlás és az iszlám szélsőségek ellen tiltakozik.
Hollandiában az iszlámellenes és euroszkeptikus nézeteiről ismert Geert Wilders odáig ment, hogy "a muszlim országokból való bevándorlásnak véget kell vetni, az országot "deiszalmizálni kell", az utcák, bevásárlóközpontok és állomások védelmére pedig a hadsereget kell kivezényelni" - folytatta a felmérések szerint az ország egyik legnépszerűbb politikusának számító Wilders. Nagy-Britanniában a tavaszi európai parlamenti választások győztesének, a Egyesült Királyság Függetlenségi Pártjának (UKIP) elnöke, Nigel Farage a bevándorlással hozta összefüggésbe a terrorcselekményt, és azt mondta, az az európai országokban élő, "a mi útleveleinket birtokló, de minket utáló" emberek alkotta "ötödik hadoszlop" műve volt, amelynek célja a társadalmak megosztása. Farage szerint mindezért az utóbbi évtizedek nyugat-európai multikulturalizmusát kell okolni, amely nem segítette elő a muszlimok integrációját.
Csehországban az idegenellenes Virradat (Úsvit) mozgalom vezetője, Tomio Okamura japán származású vállalkozó az közölte, "mindent meg fog tenni annak érdekében, hogy ez a gyűlölettel teli és gőgös ideológia nálunk ne tudjon gyökeret verni". Néhány nappal korábban a kebabárusok bojkottjára szólított fel, azzal érvelve, hogy "minden eladott kebab egy újabb lépés a burka felé". Ausztriában az Osztrák Szabadságpárt (FPÖ) vezetője, Heinz-Christian Strache közölte, "a párizsi támadással végleg véget kell vetni annak, hogy a homokba dugjuk a fejünket a radikális iszlámmal kapcsolatban". Néhány nappal korábban még a véleményszabadság és a demokratikus világ elleni támadásnak nevezte a történteket.
Svájcban a jobboldali Svájci Néppárt (SVP) egy parlamenti képviselője azt javasolta, hogy az ország többet ne fogadjon be egyetlen iraki és szíriai menedékkérőt se, mivel ezen a módon szerinte nemcsak a terroristák ellen menekülő földönfutó emberek, hanem a terroristák is bejuthatnak az alpesi országba.
Lépni kell
Hazánkban jövő hét szerdán fognak a parlamenti pártok frakcióvezetői összeülni, miután Vona Gábor, a Jobbik elnöke pénteki sajtótájékoztatóján egy, a parlamenti frakciókból álló terrorellenes szakpolitikai egyeztető fórum azonnali összehívását javasolta. Ezen az ellenzéki párt kezdeményezné a magyar katonák ázsiai hadszínterekről történő hazahívását, a halálbüntetés visszaállítását, valamint a bevándorlással szembeni zéró toleranciát, ugyanakkor óvva intenek attól, hogy egy világvallást összekeverjenek a szélsőséges akciók elkövetőinek fanatizmusával.