2015-ben 72 681, 2016-ban 103 883, 2017-ben 117 992, az idei év első negyedévében pedig 27 551 ilyen beutazási engedélyt állítottak ki. A legtöbb ilyen dokumentumot, az összes 41,37 százalékát szíriai állampolgároknak hagyták jóvá. Őket az irakiak követik, akik a beutazási engedélyek 7,55 százalékát kapták meg.
A lap kiemeli: nem tudni, hogy a 2015 eleje óta Németországba érkezett 1,8 millió ember közül hányan kérték még, hogy családtagjaik csatlakozhassanak hozzájuk.
A Bild emlékeztet arra, hogy augusztustól a kiadott családegyesítési vízumok számának csökkenése várható, mert jövő hónap 1-jétől csak a szűk értelemben vett család tagjai, vagyis a házastársak és gyerekeik kaphatnak családegyesítési vízumot és legfeljebb havonta ezer ilyen beutazási engedélyt adhatnak majd ki a hatóságok.
Családegyesítésből Magyarország sem maradt ki: a bukást jelentő letelepedési kötvényrendszer keretében négy esztendő alatt
összesen 19.855 fő Unión kívüli állampolgár kapott letelepedési jogot,
majd a folyamatosan egyre liberálisabbá tett szabályozás szerint 2015-től "családegyesítés" címszó alatt az egy háztartásban élő kiskorú, és a külön élő nagykorú gyermekek, sőt a nagyszülők is megkapták a magyar letelepedési engedélyt.
Ez azt jelenti, hogy a magyar állam kezdeti nyereségeit tízmilliárdos veszteségbe fordító, de a kormányközeli offshore közvetítőcégeknek őrületes vagyont felhalmozó mutyi nem csak az adófizetők zsebére ment, de nyitott kapukat adott a bevándorlóknak is, családegyesítéssel együtt.
(Címlapfotó: Sóki Tamás/MTI)