2018-ben 107,5 millió euró névértékű kötvénylejárat esedékes – válaszolta Tállai András, a Pénzügyminisztérium parlamenti államtitkára Demeter Márta írásbeli kérdésére, az államtitkári irományt a napi.hu szúrta ki. Az LMP-s képviselő asszony az iránt érdeklődött, „mennyit kell visszafizessen a magyar állam a letelepedési kötvényes off-shore cégeknek az öt év után lejáró kötvénycsomagok után 2018-ban”.
A szám megfelel annak, amit a G7 számolt ki még márciusban: 2013-ban 430 darab letelepedési kötvényt vásároltak a Rogán Antalhoz és Habony Árpádhoz köthető offshore közvetítő cégek, ezek egységesen 2018. december 20-án járnak le, ekkor kell a magyar adófizetőknek 107,5 millió eurót kifizetni. Ebből 12,8 millió euró a kamat.
Idén 33,3 milliárd forintba kerül nekünk Rogán és Habony nagy biznisze
2013-tól lehetett Magyarországon is letelepedési kötvényt jegyezni. A kötvényárusításra az Országgyűlés Gazdasági Bizottsága adhatott engedélyt, ennek elnöke pedig Rogán Antal volt. Később az is kiderült, a kötvények árusítására (valójában lejegyzésére) jogosult, jellemzően offshore cégek valamilyen úton-módon köthetők a Rogán-Habony-érdekkörhöz. A konstrukció úgy működik, hogy kötvényárusító cégek jegyzik le a kötvényt, mely egy úgynevezett diszkont állampapír.
Hogy ez a tétel forintban mennyit tesz ki, az nemzeti valutánk gyengülő tendenciája miatt egyelőre nem tudható. 2013-ban ugyanis az euró árfolyama mindössze 295-298 forint volt, ma délelőtt pedig 323 forint körül jegyzik a közös valutát, de a költségvetés tervezése során is 311 forintos euróárfolyammal számoltak.
Vagyis a kötvényforgalmazó cégek nemcsak a magas 2,5 százalékos diszkont hozamon, hanem a forint gyengülésén is profitot fognak realizálni, amit ugyancsak a magyar adófizetőknek kell állniuk. Ez az extraprofit, ha beválik a kormányzat által jósolt 311 forintos árfolyam, akkor is 1,5 milliárd forint. Ha ennél gyengébb marad a valutánk, akkor még több.