Tiszeker Ágnes az MTI érdeklődésére előrebocsátotta, hogy szó sincs a WADA Béres Csepp elleni támadásáról, már csak azért sem, mert a szintén kobalttartalmú B12-vitamin továbbra is szedhető.
„A tiltott szerek közé került ugyanakkor a kobalt-klorid-hexahidrát, amely alkotóeleme a Béres Cseppnek és a Béres Csepp Extrának is, a készítmények fogyasztása emiatt nem javasolt” – nyilatkozta a hazai doppingellenes tevékenységet irányító MACS első embere.
A kobalt az érdeklődés homlokterébe a tavaly februári szocsi téli olimpiát követő orosz doppingbotrány, a pozitív esetek nyomán került azzal összefüggésben, hogy a WADA tiltólistára tett két nemesgázt, az argont és a xenont. A vizsgálatok kimutatták, hogy ezek alkalmasak a vérdoppingra, mivel serkentik az EPO-hormon termelését, így nő a szervezetben az oxigénszállításért felelős vörösvérsejtek száma, ezáltal pedig főleg a kiemelkedő állóképességet követelő sportágakban – például sífutásban, sílövészetben – javul a teljesítmény.
Márpedig az oroszoknál több versenyző esetében is megemelkedett EPO-szintet mutattak ki az elemzések, amit az orosz szakemberek azzal magyaráztak, hogy sportolóiknál xenon- és argon-belélegeztetéses módszert használtak, amely akkor még nem volt tiltott.
„Az argon és a xenon az EPO-t elősegítő faktort előhívja, a kobalt pedig ezt stabilizálja” – magyarázta Tiszeker Ágnes, megjegyezve ugyanakkor, hogy miközben a WADA tiltólistássá minősítette az amúgy az ivóvízben is fellelhető kobaltot is, mennyiségi határt nem szabott.
„A WADA-döntést követően a magunk részéről elkezdtük a törzskönyvezett gyógyszerek, gyógyhatású készítmények átvizsgálását, így akadt fenn a szűrőhálón a Béres Csepp, amely különben kiváló immunerősítő, étvágycsináló, jó hatású termék. Sportolóinknak viszont azt ajánljuk, hogy fogyasztását mellőzzék” – jelentette ki a MACS ügyvezető igazgatója, aki elmondta, hogy a Béres Gyógyszergyár tudományos igazgatójával már felvette a kapcsolatot, és szeretnének mielőbb mindenki számára megnyugtató megoldást találni.