Dúró Dóra: jó irány a közösségi főiskola

Kapacitásbővítésre van szükség az orvosképzésben Dúró Dóra, az Országgyűlés kulturális bizottságának elnöke szerint, aki pénteki szegedi látogatásán a tudományegyetem rektorával a közösségi főiskolák létrehozásának lehetőségeiről is tárgyalt.
 
Hazánk nagyobb egyetemeit látogatja végig a jobbikos Dúró Dóra, az Országgyűlés kulturális bizottságának elnöke, aki Tóth Péter önkormányzati képviselővel közösen tartott sajtótájékoztatóján előremutatónak nevezte a közösségi főiskolák létrehozását – számolt be róla a szeged.ma hírportál. A Szegedi Tudományegyetem (SZTE) rektora, Szabó Gábor vetette fel, hogy az Amerikában jól működő intézményi gyakorlatot érdemes lenne meghonosítani hazánkban, hiszen a közösségi főiskolák a helyi munkaerőigényre válaszolnak, ráadásul a fiatalok saját településükön tudnák megszerezni a felsőfokú végzettséget, amit később helyben tudnának hasznosítani.
 
Az orvosképzéssel kapcsolatban Dúró Dóra a kapacitásbővítést nevezte fontos feladatnak, hiszen rendkívül magas a túljelentkezés a külföldiek részéről, vagyis csak úgy van lehetőség arra, hogy a magyar hallgatók érdekeit megvédjék, ha növelik a kapacitást. Dúró Dóra az egyetemek finanszírozási szempontjából is fontosnak nevezte a külföldi hallgatók arányának növelését, és megjegyezte, egyelőre sem Szegeden, sem más orvosegyetemen nincs olyan szándék, hogy a magyar diákok kárára menjen a külföldiek nagyobb arányú részvétele a képzésben.
 
A József Attila Általános Iskola és Szakiskolában tett látogatásáról elmondta, a szegedi intézményben ugyanazt tapasztalta, ami a szakképzésre országos szinten is jellemző: nagy a lemorzsolódás. A jobbikos politikus a Csongrád Megyei Levéltárba is ellátogatott, ahol szerinte méltatlanok a körülmények. Nem megoldott értékes, több száz éves iratok megőrzése, ezen felül a levéltári dolgozók 2009 óta nem kaptak béremelést. Mint mondta, 700 levéltáros dolgozik hazánkban kulturális értékeink védelme érdekében, s kiemelte, az állam részéről politikai döntésre lenne szükség, a központi költségvetés szempontjából ugyanis filléres tételt jelentene a levéltárosok béremelése.