Az EFOTT szerethető, de a szervezés még bosszantó

Rossz szájízű kezdetek

Az időjárás most kegyes volt a fesztiválhoz és csak kedden, az úgynevezett -1-ik napon este szakadt le az ég, de a mocsárvilág most elmaradt, mert a hőség gyorsan eltüntette az esőtócsákat. Az időjárásra tehát nem lehetett panasz. Az más kérdés, hogy bár az eddigi leghosszabb EFOTT-nak lett meghirdetve a fesztivál, valójában csak csütörtöktől válhatott teljessé a "csak szabadon" élmény. A keddi és a szerdai napon nagyon szűkös és korlátozott programok várták a fesztiválozókat. A színpadok nagy része csütörtökre állt fel, ezért a fesztivál területének egy részét, mint munkaterületet, lezárták. Ez leginkább azoknak volt szívás, akik kedden már korán megérkeztek a sátraikkal és zavartalanul foglalták el helyüket a Hervis kempingben, amelyről a hivatalos beköltözés után kiderült, hogy szerda délelőttig csak a rendezőknek és a fesztiválon dolgozóknak tartják fenn, mindenki mást a másik kempingbe, a Drótszamárba tereltek. Aki viszont már a Hervisben sátrazott le vendégként, azzal szembesülhetett, hogy a kempinghez vezető lezárt munkaterületen nem engedték át, ez pedig nem egy esetben konfliktusokat szült a biztonságiakkal és a szervezőkkel. A keddi akusztikus este például azért maradt ki nekem, mert csak a sajtóosztály segítségével sikerült visszajutnom a sátramhoz, majd azt a tanácsolták, hogy szerda délig ne nagyon hagyjam el a kempinget, mert ha mégis így tennék, számoljak azzal, hogy a biztonságiak a lezárások miatt nem fognak visszaengedni. Így esett, hogy a Punnany Massif akusztikot a sátramban hallgattam végig étlen-szomjan.

A hiányosságokhoz és problémákhoz sorolandó még, hogy eleinte a fesztiválkártya kiváltásával, illetve feltöltésével is gondok adódtak. Hiába volt több feltöltőpont is, csütörtökig lényegében ki kellett menni a fesztivál bejáratához, mert csak ott lehetett a kártyás ügyeket intézni. Azt is többször kértem (e-mailben majd szóban), hogy küldjenek részletes programot a fesztivál Civil Falujában, illetve a sportszigeten tartandó pódiumbeszélgetésekről, előadásokról, de ezek az információk nem jutottak el hozzám. Így végül egy pódiumbeszélgetésen vettem részt pénteken, amire a Trollfoci adminjai hívtak meg, akikkel aztán nagyrészt én beszélgettem, mert sem a program nem volt meghirdetve, sem pedig moderátort nem biztosítottak hozzá. Az EFOTT sportszigetes sajtósa nagyon hálás volt a segítségemért, amelyet több doboz IPA-val honorált. Mondhatni mindenki számára előnyös „üzlet” köttetett.

Mégsem marad állandó helyszín Velence?

A hivatalos megnyitóra egy nappal korábban, szerdán került sor (erről az Alfahíren is beszámoltunk), amelyet egy fesztiválbejárás követett, majd a VIP teraszon végződött.

A tavalyi megnyitón jelentették be, hogy negyven évvel az EFOTT indulása és az állandó vándorlás után Velencén találta meg végső helyszínét a fesztivál. A település számára a turizmus fellendülése és az ebből befolyó idegenforgalmi adó miatt előnyös ez a „házasság”, míg az EFOTT-ot még inkább vonzóvá teheti, hogy vízpart mellett van. Ennek ellenére a bejáráson a kérdésemre az idegenvezetőnk azt mondta, hogy a fesztivál nem szeretné feladni vándorló jellegét, de egyelőre Velencén maradnának, a szerződést azonban minden évben meg kell újítani. Az EFOTT után közleményükben a szervezők úgy fogalmaztak, hogy a 2018-as helyszínről szóló tárgyalások már a jövő héten megkezdődnek, és várhatóan az ősz folyamán derül ki, Velencén vagy más településen rendezik-e meg a fesztivált. Az Alfahír információi szerint az elmúlt három évben a Rockmaratonnak otthont adó Dunaújváros is szeretne pályázni a 2018-as évre.

Ízlések és pofonok

A fesztiválélet csütörtökön kezdődött meg igazán és a zenei programok legjava is a hét második felétől került színpadra. Az ismert és népszerűnek számító hazai előadók mindegyike koncertet adott. Szubjektív vélemény, de számomra a legjobb koncertbulit és hangulatot a Fish! zenekar csinálta, amely szó szerint megmozgatta a fesztiválozókat és senki nem úszta meg izzadtságmentes szárazon.

 

Az EFOTT sztárfellépőjének egyértelműen a jamaicai Sean Paul számított. Mármint annak, aki szereti. Mint kiderült, sokan csak miatta érkeztek Velencére. Az EFOTT minden idők leglátogatottabb napját könyvelhette el, több mint 30 ezer ember fordult meg aznap a fesztiválon. A beengedést azonban sok kritika érte. Akár órákat is sorba kellett állnia annak, aki Sean Paulra volt kíváncsi. Egy elégedetlen fesztiválozó az írta az EFOTT hivatalos Facebook-oldalára, hogy négy órát álltak sorba. Sokan a hangosítást is kritizálták, de Sean Paullal előadói képességeivel sem volt mindenki elégedett.

Megfizethető kikapcsolódás

A negatívumok ellenére azért hiba lenne leírni az EFOTT-ot. Aki jól akarta érezni magát, azt a bosszúságok sem tudták eltántorítani. Napközben a sportszigeten és a tóparton is számtalan program közül lehetett választani, amelyek aktív kitöltő időt biztosítottak a koncertekig. A szervezők a stand-up és a színházi előadásokat, a turisztikai lehetőségek sorából pedig a lovaskocsis túrákat emelték ki. A közleményük szerint ezeknek a programoknak jutott a legnagyobb érdeklődés.

Az EFOTT mérlege szerint a tavalyi, több napos vihar kicsit visszavetette a látogatottságot, idén azonban sikerült meghaladniuk a 2015-ös, 103 ezres érdeklődőszámot, több mint 111 ezer ember fordult meg az idei rendezvényen. Ezzel újabb rekordot döntött a fesztivál.

Jó néhány évnyi fesztiváltapasztalat után megtanultam, hogy a legfontosabb a társaság, valójában a közeg adja a hangulat hátterét. Márpedig az EFOTT továbbra is megfizethető, és így vonzó kikapcsolódást nyújt a magyar fiataloknak, ez pedig egyre kevésbé mondható el a nagy fesztiválokról, amelyekre már önmagában egy bérlet is egy kisebb vagyont ér.

Fotók: EFOTT Facebook oldala