Éghajlatvédelem - a kormányokkal szemben a közösségeké a főszerep

A konferencia célja az volt, hogy a párizsi ENSZ klímakonferenciára készülve rámutassanak Magyarország globális felelősségére és ezzel együtt számba lehessen venni a teendőinket a veszélyes mértékű éghajlatváltozás megelőzése és hatásainak csökkentése érdekében, illetve felsorakoztatni az országos intézményi stratégiákat, bemutatva az alkalmazkodás jó példáit.
 
Ugyanis, az a tény, hogy a klímánk változása folyamatban van, már egyáltalán nem jelentheti vita tárgyát, s most függetlenül attól, hogy ez az emberiség hibájából történik-e vagy sem. Akárhogy is, de
fel kell készülnünk arra, hogy életkörülményeink gyökeresen meg fognak változni,
és eme előrelátás, érdemi cselekvés elmulasztása az adott kormányzat részéről több mint hiba.
A fejlett országok eddigi elégtelen éghajlatvédelmi vállalásai azt mutatják, hogy a valódi vezető szerepet az éghajlatvédelemben a közösségi energia-forradalomban részt vevő lakosok és közösségek játsszák szerte a világon
- mutatott rá Farkas István, a Magyar Természetvédők Szövetsége ügyvezető elnöke.
 
Hazánk vezetésének hozzáállásán változtatna a társ-szervező MTVSZ az országos konferenciával. 
A döntéshozók figyelmét felhívva arra, hogy itthon is jobban támogassák a közösségi kezdeményezéseket és a hazai éghajlatvédelmi vállalásokat erősítsék a klíma-igazságosságnak megfelelően
– jelentette ki Farkas István.
Fel kell gyorsítanunk az átmenetet az alacsony energiafogyasztású, megújuló energián alapuló gazdaságba, amelyhez nagyarányú közösségi, önkormányzati energiatakarékos és megújuló energiás kezdeményezésekre van szükség, hiszen az energia-rendszerváltásban eddig is a fő hajtóerőt jelentették
- magyarázta  Botár Alexa, az MTVSZ éghajlat-energia programvezetője.
 
Botár Alexa hangsúlyozta:
ezért kell szorgalmazni a fejlett országok kormányainál és döntéshozóinál a probléma méretével arányos vállalásokra, amellyel itthon és a fejlődő országokban segíthetnék elő a hatékony éghajlatvédelmet és az ehhez szükséges energia-rendszerváltást.
Az asztalon levő éghajlatvédelmi erőfeszítések egyelőre nem elegendőek egy klíma-igazságos megállapodáshoz: sok iparosodott fejlett ország vállalásaiban
csak a kibocsátás-csökkentésre fókuszál
és hanyagolná az alkalmazkodás, pénzügy, veszteségek és károk, technológia átadás, kapacitásépítés és átláthatóság témáját, ami ellentétes az ENSZ Éghajlat-változási Keretegyezményének (UNFCCC) irányelveivel és drámai, 4-6°C globális átlaghőmérséklet-emelkedést okozna. 
 
S ha már szóba jött az ENSZ. Mint ismeretes, a világszervezet elfogadta a következő 15 esztendőre vonatkozó fenntarthatósági és fejlesztési célokat, és a melléjük rendelt forrásokat. Csakhogy, az iparosodott, fejlettnek mondott országok lobbiereje itt is tetten érhető: hiszen a kétségkívül fontos célok megvalósításnak egyik eszközének a globális kereskedelmet tartják, ami pedig nyilvánvaló módon nem képezi a fenntarthatóság alapját.
 
Az MTVSZ álláspontja szerint a klíma-igazságosság alapján Magyarországon a mainak maximum kétharmada, körülbelül 42 millió tonna üvegházgáz kellene legyen a hazai szintű üvegházgáz-kibocsátása 2030-ra. Ha ehhez hozzávesszük azt a kibocsátás-csökkentést is, amit a klíma-igazságosság alapján a nemzetközi éghajlatvédelmi pénzügyi- és technológia transzfer rendszer segítségével elérhetne Magyarország, akkor kevesebb, mint felére csökkenthetnénk kibocsátásainkat 2030-ra.
 
Ráadásul ha ez a klíma-igazságos rendszer valósulna meg, akkor
Magyarország jelentős támogatásra lenne jogosult:
körülbelül 1,19 milliárd amerikai dollár 2025-ig, ill. 1,45 milliárd amerikai dollár 2030-ig, amelyet éghajlatvédelmi intézkedésekre fordíthatnánk - emeli ki közleményében az MTVSZ.