"Semmilyen megszállásról nincs szó, a Krím az Oroszországi Föderáció része. Régióink témája nem képezi vita tárgyát senkivel sem"
- szögezte le Peszkov.
Jen Psaki a krími népszavazás - amely alapján Oroszország elcsatolta a félszigetet Ukrajnától - egyéves évfordulója alkalmából közölte, hogy az Egyesült Államok sem most, sem a jövőben nem fogja elismerni a Krímet, mint Oroszország részét, illetve továbbra is támogatni fogja Ukrajna szuverenitását és területi egységét. Felszólította Vlagyimir Putyin orosz elnököt, hogy országa vonuljon ki az orosz hadiflottának is otthont adó stratégiailag fontos félszigetről.
Moszkva nem sajnálja a támogatást a Krímtől
Eddig több mint 125 milliárd rubelt (mintegy 585 milliárd forintot költöttek az orosz kormány tartalékalapjából a Krím félszigetre - írta az RBK orosz hírügynökség. Alekszej Uljukajev orosz gazdaságfejlesztési miniszter hétfőn kijelentette, hogy az orosz gazdasági nehézségek és a költségvetési megszorítások ellenére az idén sem csökkentik a Krím és az ott lévő különleges státuszú Szevasztopol város támogatását.
A félszigetnek és Szevasztopolnak az Oroszországi Föderációhoz csatlakozásáról 2014. március 16-án rendezett krími népszavazástól kezdve, a moszkvai Kreml pompázatos György termében két nap múlva aláírt csatlakozási megállapodáson keresztül, a dokumentum orosz parlament általi március 21-i jóváhagyásáig eltelt napokban, az ünnepi eufóriában igen optimista nyilatkozatok hangzottak el az orosz és a helyi hatalmi elit képviselőitől a Krím jövőjéről.
Egyes elemzők szerint a donbasszi fegyveres konfliktus a Krím gazdasági felvirágoztatását hátráltatja. Szerhij Akszjonov, az Orosz Föderációhoz Krími Köztársaságként csatolt közigazgatási egység elnöke a múlt csütörtöki sajtórendezvényen osztotta az optimizmust: közölte, hogy a terület előtt hatalmas fejlesztési lehetőségek állnak.
"A kilátások őrületesen jók, hiszen számos országnak, amelyek kevesebb lehetőséggel rendelkeznek, sokkal jobbak a gazdasági-pénzügyi mutatóik"
- mondta.
Rögtön hozzátette, hogy mindent a nulláról kellett kezdeniük, s az új, orosz törvényi keretek közé kell illeszteniük, miután megtörtént az "újraegyesítés". A gazdaság szinte valamennyi területét újjá kell építeni, a kommunális szolgáltatásoktól kezdve a turizmusig.
A Krím elnöke a BBC-nek adott, a népszavazás évfordulójára megjelent interjúban leszögezte, hogy a Krím sohasem lesz többé Ukrajna része, és a terület "visszatért történelmi hazájába". Emlékeztetett az egy évvel ezelőtt tartott népszavazás eredményére, amely szerint a szavazók 96,77 százaléka voksolt arra, hogy a félsziget Oroszország része legyen. Az orosz fekete-tengeri hadiflotta bázisának helyet adó Szevasztopolban 95,6 százalékos volt az igenek aránya.
A RIA Novosztyi cikke szerint a krímiek és Szevasztopol lakói nem bánták meg tavalyi döntésüket és optimistán tekintenek a jövőbe. Ezt közvélemény-kutatási adatok is igazolják - írta az orosz állami hírügynökség.
Eltart egy ideig ameddig lecseréltük
A népszavazás évfordulóján megjelent írás szerint a Krímben mindenki tisztában volt azzal, hogy nem lehet egyik napról a másikra átállni az ukrán közigazgatási, gazdasági és szociális rendszerről az oroszra, de "a félsziget lakossága az átmeneti időszak nehézségeivel találkozva maga gyorsította fel az orosz jogrendszer keretei közé jutást", vagyis az emberek sorban álltak azért, hogy késlekedés nélkül orosz papírokhoz jussanak.
Az orosz kormány közlése szerint eddig mintegy kétmillió orosz személyi igazolványt, úgynevezett "belső útlevelet" igényeltek a krími lakosok. A Kommerszant című napilap helyszíni beszámolója szerint a krímiek két nappal az Oroszországhoz csatlakozásról szóló megállapodás moszkvai aláírása után már sorban álltak, hogy oroszra lecseréljék ukrán személyi igazolványukat. Ez volt a legfontosabb, hiszen a munkavállalástól kezdve a bankszámlanyitásig és az anyaországba jutáshoz is szükségük van rá.
Kiegyezés a tatárokkal
A Kommerszant szerint több tízezer ember vár még az orosz papírokra. A hatóságok sem gondolták, hogy ilyen nagy lesz az érdeklődés. Ugyan a krími tatárok 70-90 százaléka bojkottálta a tavaly márciusi népszavazást, de aztán a március 29-én tartott Kurultájuk (népi gyűlésük) után egy emberként igyekeztek orosz személyit szerezni.
A krími elnök arról is beszámolt, hogy "a hatóságok megoldják a krími tatárok szociális problémáit", beleértve ebbe, hogy a nemzetiség képviselői által önkényesen elfoglalt területek kérdését is rendezni akarják. A Krímből a sztálini időkben, a II. világháború után kitelepített tatárok visszatért utódai önkényes földfoglalással akarták visszaszerezni a szerintük őseik jussán nekik járó területeket.
Másfélszeresére növekedtek a fizetések
Az orosz kormánynak a népszavazás évfordulójára kiadott jelentésében az szerepel, hogy mostanára adottak a jogi feltételek a Krími Szövetségi Körzet valamennyi gazdasági szektora és társadalmi területe számára az orosz jogrendszerre való átállásra. A közlés szerint megoldották a krímiek nyugdíjellátását és a szociális támogatások kifizetését. A polgári nyugdíjak a korábbi mérték duplájára nőttek, a katonaiak a háromszorosára. A Krímben az átlagfizetés majdnem másfélszeresére nőtt, Szevasztopolban 1,9 szeresére.