Puccskísérlet volt a Capitolium megtámadása?

A Külügyi és Külgazdasági Intézet Zavaros átmenet az Egyesült Államokban címmel, Baranyi Tamás Péter stratégiai igazgatóhelyettes moderálásával tartott online beszélgetést a Capitoliumnál történt események és a hatalomátadás apropóján.

A törvényhozás épületének megtámadásáról itt írtunk részletesen:

Puccskísérlet?

Mártonffy Balázs, az NKE Amerika Tanulmányok Kutatóintézet vezetője szerint komoly támadásnak igen, de puccskísérletnek nem lehet aposztrofálni az eseményeket. Úgy látja, hogy a média egyes részei túl sok szándékosságot olvasnak ki a történtekből, inkább érzelmileg túlfűtött egyének együtteséről van szó, akik reagáltak a politika hívószavaira. Az emberek nem, a politikai vezetés viszont tudhatta, hogy itt már megakaszthatatlan az alkotmányos folyamat, nem lehet Donald Trumpot az elnöki székben tartani.

Fehér Zoltán, a Fletcher School Stratégiai Tanulmányok Központ tudományos főmunkatársa szerint a Capitoliumba való betörés önmagában nem minősíthető puccskísérletnek, de magát az egész folyamatot lehet ekként értékelni. Trump kommunikációjának már a kampány utolsó hónapjaiban központi eleme volt a választások hitelességének megkérdőjelezése. Az elnökválasztás napja után pedig csalást kiáltottak, ez arra irányult, hogy aláássák a demokratikus folyamatba vetett hitet. Ebből két hónapig tartó kampány lett, miközben több tucat perben alapos indokok és valódi bizonyítékok nélkül vádolták a választási szerveket és a demokratákat csalással – ezeket a pereket el is bukták. Az egész kulminációja pedig a január 6-án látott képsorok.

Varga Gergely, a Külügyi és Külgazdasági Intézet vezető kutatója szerint is egy hosszú folyamat betetőzése volt január 6-a, amit nem minősítene puccskísérletnek, mert nem látja a történtekben a politikai hatalom erőszakos átvételére, vagy megtartására irányuló közvetlen akaratot, de Trump az elmúlt hetekben kétségtelenül feszegette azokat a határokat, amelyek az alkotmányos működéshez szükségesek. A kutató szerint Trumpnak azután, hogy elveszítették a bírósági pereket, még a konzervatív többségű Legfelsőbb Bíróságon is, mérsékeltebb kommunikációra kellett volna váltania. Varga hangsúlyozta, hogy a politikai vezetés egészéé a felelősség, évtizedek óta lehet tudni, hogy problémák vannak az amerikai választási rendszerrel, ebben az államoknak és a mindenkori szövetségi kormányzatnak is felelőssége van.

Össze lehet hasonlítani a capitoliumi betörést a 2020-as antirasszista tüntetésekkel?

Fehér Zoltán szerint annyiban igen, különösen az elmúlt 4-5 év polarizáció-kontextusában, hogy bizonyos szempontból kulminálódnak az események január 6-a felé, ebben benne van az amerikai politika egésze. Olyan értelemben viszont teljesen más jellegű eseménysorozatról van szó, hogy a tavaly nyári antirasszista demonstrációk két-három hónapig tartottak, több millió embert vittek utcára, és ezen belül voltak marginális, erőszakos események. Azt többször is hangsúlyozta, hogy az erőszaknak nincs helye egy demokráciában.

A George Floyd halála utáni megmozdulások civil alapon szerveződtek, a néhány nappal ezelőtti demonstrációt viszont az Egyesült Államok elnöke hirdette meg, és az amerikai demokrácia szimbólumát támadták, ráadásul egy olyan fontos, ceremoniális aktus idején, mint a választások eredményének hitelesítése.

Varga Gergely szerint, ha a politikai erőszakhoz való viszonyulást nézzük, a nyári tüntetésekkel összefüggésben felelőssége van a demokrata vezető politikusoknak is, akik későn, és sok esetben felemásan emelték fel hangjukat az erőszak ellen.

Érdemes belekezdeni az impeachment-eljárásba?

A demokraták ultimátumot adtak Mike Pence-nek, ha alelnökként nem kezdeményezi Trump elmozdítását, akkor újra impeachment-eljárást indítanak az elnök ellen, ahogy azt tették már korábban is:

Varga Gergely szerint a jogi szempontokkal ellentétben a politikai racionalitás nem feltétlenül az impeachment megindításának a helyességét mutatja, mert ez csak olaj lehet a tűzre. Biden azzal kampányolt, hogy egyesíteni akarja Amerikát, begyógyítaná a sebeket, ezért politikai szempontból nem biztos, hogy a legbölcsebb lépés lenne belevágni az eljárásba.

Fehér Zoltán szerint az a kérdés, hogy mi a megfelelő reakció a politikai elit részéről erre az eseményre? Az egyik értelmezés szerint talán jobb lenne, ha tovább lépnének, és Biden nem egy ilyen viharos helyzetben kezdené az elnökségét. A másik oldalon viszont ott van, hogy eddig példátlan támadás érte a demokráciát.

Mártonffy Balázs szerint politikailag talán helytelen lépés lenne az impeachment, a demokrata pártvezetés viszont gondolkodhat úgy, hogy ha Trump szakított minden hagyománnyal, csak a saját érdekeit nézte, áthágta a játékszabályokat, akkor nekik miért kellene megfontoltan lefolytatniuk az eljárást? Mártonffy várakozása szerint végül megindítják, de még azt is el tudja képzelni, hogy Biden maga kéri annak leállítását, mert január 20-ig nem érnek a végére, utána pedig már nem Donald Trumpnak fogják hívni az Egyesült Államok elnökét.