A beszélgetést Pikó András, a Klubrádió műsorvezetője,a Mozgó Világ szerkesztője moderálta. A politikai panel résztvevői Ungár Péter (LMP), Hajdu Nóra (Együtt), Gyöngyösi Márton (Jobbik), Jávor Benedek (PM) és Kádár Barnabás (Momentum) voltak.
A panelbeszélgetésen két nagy témakört boncolgattak: egyrészt az Európai Unió jövőjét, másrészt Magyarország és Oroszország kapcsolatát. Ez utóbbi kapcsán Pikó meg is jegyezte, hogy nehéz a helyzete, hiszen egyrészt ugyanannyi időt kéne adnia az egyes politikusoknak a nézeteik kifejtésére, ugyanakkor 4:1 az arány, hiszen egyedül Gyöngyösi Márton képvisel ”oroszbarát” álláspontot, így neki adott hosszabb időkeretet álláspontja kifejtésére.
A Jobbik külpolitikai vezetője kifejtette, hogy attól még, hogy ő annak a híve, hogy az ország pragmatikus politikai kapcsolatokat ápoljon például Oroszországgal, Kínával vagy éppen Törökországgal, az nem jelenti azt, hogy azt szeretné, hogy putyini rendszer jöjjön létre Magyarországon. Erdoganról is megvan a véleménye, ez azonban nem szabad, hogy befolyásolja abban, hogy a török-magyar kapcsolatok fellendítésén dolgozzon. A több résztvevő által hangoztatott ”értékalapú” külpolitika ugyanis olyan szintű naivitás, hogy úgy tűnik, mintha a Bogyó és Babócát olvasva alakítanák ki a külpolitikai nézeteiket az „értékelvű külpolitika” hívei.
Arra is rámutatott, hogy a nyugati országok egymás sarkát tapossák pl. az iráni piacon, miközben elvárnák Magyarországtól, hogy az ”értékelvű” külpolitika mentén csak nyugati, demokratikus országokkal kereskedjen.
Klasszikus huntingtoni elvek alapján felvázolta a mai világrend geopolitikai képét is. Leszögezte azt is, hogy Magyarország Szent István óta a Nyugat része, ugyanakkor az ortodox kultúrkör határán van, így fontos figyelembe venni a keleti hatásokat. Földrajzból is tudja az ember, hogy a tektonikai lemezek határánál szoktak történni az események, cunami, földrengések. Brüsszel vagy Washington messze van, Budapest nincs, így nekünk nem lehet érdekünk, hogy kiprovokáljunk bármit is az oroszokkal szemben.
Erre Jávor Benedek jegyezte meg, hogy szerinte Huntington már 25 éves történet, akkor is csak a fele volt igaz, mivel az iszlámot egységes egészként értelmezte, és nem vette figyelembe az iszlám világon belüli, radikális eltéréseket. A zöld EP-képviselő azt is kifejtette, hogy ő igazán nem híve az EU-s vezetésnek, nem is szavazta meg a Juncker-bizottságot, súlyos problémának tartja azt, ahogyan az EU centrum és periféria országai egymástól távolodnak versenyképesség és életminőség szempontjából is. Ugyanakkor fontos lenne ezt az EU-t megreformálni, valós problémákról beszélni, Orbán viszont műbalhékat produkál Brüsszelben. Fontos lenne foglalkozni a periféria-államokkal. Súlyos probléma, hogy nincsenek erről a témáról közpolitikai fórumok. A görög helyzetet hangsúlyosabban kéne behozni a köztudatba, mert állatorvosi lova a közepesen fejlett, periférfikus/félperiférikus országok problémáinak.
Ungár Péter, aki Gyöngyösi Márton felszólalása alatt feltűnően ingatta a fejét, egy erős mondattal kezdte reagálását Gyöngyösi hosszabb monológjára: ”Gyöngyösi képviselő úr alapvető földrajzi dolgokkal sincs tisztában.” A Terror Háza igazgatónőjének a fia élesen elítélte az orosz állammal való barátkozást. Az ukrán helyzet elemzése kapcsán komoly vita bontakozott ki, többen is felhánytorgatták a Jobbik (Kovács Béla és Gyöngyösi Márton) krími referendum-hitelesítő tevékenységét.
Gyöngyösi kifejtette: nem oroszbarátságból ment oda, hanem azért, mert a nyugati sajtó hiteltelen propagandájából egyszerűen nem tudott tájékozódni. Ő volt Donbasszban, látta, hogy mi történt. Látta, hogy hogyan támad az ukrán állam a saját állampolgáraira, akik például oroszajkúak. Ezek után azt várná a Nyugat, hogy a Nagy Péter óta változatlan külpolitikai és védelmi stratégiával rendelkező oroszok, akik atomhatalom is, ölbe tett kézzel üljenek?! Oroszországnak esze ágában sincs megszállni Ukrajnát...
Ekkor a közönség nagy része harsányan felkacagott, a jobbikos politikus azonban folytatta mondatát: Oroszországnak nem érdeke Ukrajna bekebelezése, mert gazdaságilag belerokkanna. Az orosz érdek mindig egy lehetőleg tőle függő pufferzóna létesítése volt, a Nyugat és Oroszország közt.
Azt, hogy mi az orosz érdek, hallottuk – jegyezte meg Jávor Benedek, aki kifejtette, hogy Oroszország katonai és politikai nagyhatalom, annak ellenére, hogy gazdasági teljesítménye ezt nem alapozza meg: a GDP-je nagyjából a spanyolénak felel meg.
A legkevesebbet Kádár Barnabás beszélt: szerinte az ő generációjának már mást jelent Európa, mint a kommunizmusban szocializálódott Orbánnak, ő ugyanis Erasmussal volt külföldön és ennek folyományaként két évig volt lengyel barátnője. Gondot jelenthet, hogy mi nem kerülünk be a mag-Európába, míg az eurót használó Szlovákia igen. Az azeri baltás gyilkost kiadtuk, cserébe nem kaptunk semmit, ugyanakkor magunkra haragítottuk Örményországot és a jelentős amerikai örmény lobbit. Az észtországi nagykövetség bezárásával pedig a balti államok szemében csökkent a renoménk. A magyarok érdeke a szorosabb európai összefogás! Nem Kazahsztánba akarnak menni a magyar fiatalok Erasmusoszni, hanem inkább Franciaországba! Polt Péter legyen vagy Európai Ügyészség? Sőt, egyenesen európai FBI kellene! Olyan applikációra is szükség volna, ami letiltja a nagyi gépén az orosz propagandát! (Ennél a mondatnál az összes többi résztvevő mimikája jelezte a megrökönyödést...)
Hajdu Nóra szerint az, hogy Magyarország egyértelműen a Nyugat része, a Jobbiktól „új nóvum”. Az EU és a NATO tagjaként nem tehetjük meg azt, amit Gyöngyösi, akinek a politikai alapvetése nem áll távol a Fidesz-KDNP-étől, javasol, ugyanis kötelezettségeink vannak a szövetségi rendszeren belül. A V4-ek, mint szövetségi rendszer gyenge, épphogy vegetál, így Orbán a Nyugat-Balkánon próbál létrehozni egy szövetséget az EU gyengítésére. A keleti nyitás viszont még a számok szintjén sem jött be: a Gyöngyösi által felvázolt win-win szituáció helyett loose-looseról beszélhetünk szerinte.
Az élénk vita során egy pont volt, ahol egyet értett az összes résztvevő: súlyos problémát jelent, hogy az utóbbi időkben, a külügyminisztériumi káderállományt leépítették, nincsenek szakemberek, így nem tud adekvát válaszokat adni a magyar külügy.
A konferencia és az alábbi videón tekinthető meg:
fotó: Együtt Sajtó