A polgári Magyarország nem egy politikai termék, hanem egy elérhető és nagyon fontos cél – mondta a Magyar Nemzetnek Vona Gábor. A Jobbik elnöke szerint ez a vízió azt jelenti, hogy egy biztos egzisztenciával rendelkező széles középosztály alkotja a társadalom gerincét. Ez olyan célkitűzés, amely nemcsak a jobboldal számára fontos, hanem – a pártelnök meglátása szerint – minden párt által támogatható. Vona Gábor azt is kifejtette, nem tudja, hogy a Fidesz komolyan gondolta-e valaha a polgári Magyarország koncepcióját, de az egyértelmű, hogy ezzel az üzenettel nyert választást 1998-ban.
„Viszont az is egyértelmű, hogy mára már a kormánypártok nem tartják fontosnak az akkor kitűzött célt, ezt az – eddig – kétharmados kormányzásuk is bizonyítja”
– fogalmazott. A pártelnök szerint ugyanis jelenleg az erős középosztály helyett egy lecsúszóban lévő réteget láthatunk Magyarországon, miközben létrejött egy másik réteg, a politikától függő felső középosztály is.
Vona Gábor úgy látja, kormányváltás szükséges ahhoz, hogy ismét reális célkitűzésként lehessen beszélni a polgári Magyarország megteremtéséről, mert a Fidesz elveszítette társadalmi legitimitását. A legfontosabb feladatok között említette, hogy az embereknek vissza kell adni a politikába vetett hitét, ami nem kerül egyetlen forintba sem.
Ennek lényege, hogy az embereket nem szabad „hülyének nézni”, be kell vonni őket a döntéshozatalba, nem pedig csak eszköznek tekinteni. Vona Gábor szerint ha pártja kormányra kerül, ezekért a célokért és a polgári Magyarország megteremtéséért, vagyis egy erős és biztonságban lévő középosztály megteremtéséért fognak dolgozni.
A Jobbik elnökét G. Fodor Gábor, a kormányközeli Századvég stratégiai igazgatójának minapi nyilatkozata nem lepte meg. Azt monda, hogy már megszokta a Fidesz stratégáitól ezt a fajta nyers stílust, hogy értékekről beszélnek, ám azokat ők maguk is lenézik.
A Magyar Nemzet Vona Gábort G. Fodornak a Magyar Narancsban megjelent múlt heti interjúja kapcsán kérdezte. G. Fodor Gábor ebben többek között azt fejtegette, hogy:
„A jobboldali értelmiségiek közül sokan vannak abban a tévedésben, hogy a „polgári Magyarország” hívó szót politikai realitásnak gondolják, pedig az természete szerint politikai termék volt. Ők még ma is azt gondolják, hogy az 1998 és 2002 közti Magyarország valóban polgári Magyarország volt. Ez óriási tévedés. Ebből fakad a jobboldali értelmiség minden ellenkezése és ízlésbeli problémája a jelenlegi kurzussal szemben.”
Politikai banditizmus
Korábban Tóth Gy. László, a miniszterelnök 1998 és 2002 közötti főtanácsadója „talmudista csűrés-csavarásnak” minősítette G. Fodor pragmatista mondatait, megjegyezve, hogy „a tradicionális, jobboldali és nemzeti felfogás és értékrend szerint a politika – erkölcsi dimenziók és etikai normák nélkül – banditizmus”.
A Fideszben is kínosnak érezhették G. Fodor kijelentéseit, Kósa Lajos alelnök például a Hír TV-ben sietett kijelenteni: „Én G. Fodor Gáborral egyáltalán nem értek egyet. Nyugodtan mondhatom, hogy a Fidesz sem ért egyet”. Név nélkül viszont sokkal határozottabb vélemények hangzottak el. A Népszabadságnak például egy vezető fideszes politikus azt mondta,
ha G. Fodor az Orbán-kormány tagja lenne, akkor ez most a párt őszödi beszédének számítana.
De mivel ő nem fideszes politikus, így ez szerinte csak elemzői cinizmusként értékelhető.