ENSZ: A kahovkai gátszakadás súlyos hatással lesz a világ élelmiszerbiztonságára

ENSZ: A kahovkai gátszakadás súlyos hatással lesz a világ élelmiszerbiztonságára

Eközben újabb holttestet találtak az ukrajnai vízerőmű katasztrófája után.

Az ukrajnai Nova Kahovka-i gát felrobbantása nyomán kialakult árvizeknek súlyos következményei lesznek az egész világ élelmiszerbiztonságára - közölte az ENSZ vészhelyzeti koordinátora kedden, a BBC brit hírtelevíziónak adott interjújában.

"Ez az egész terület, végig a Fekete-tengerig és a Krím félszigetig egyetlen nagy éléskamra"

- fogalmazott Martin Griffiths, emlékeztetve arra, hogy a gátszakadás nyomán elárasztott területeknek nem csupán Ukrajna, hanem a globális élelmiszerellátásban jelentős szerepük van.

Leszögezte: a mezőgazdasági területek víz alá kerülése egészen biztosan további élelmiszeráremelkedést okoz, és százezrek ivóvízellátása kerülhet veszélybe.

Kiemelte, hogy megfelelő minőségű víz nélkül járványok alakulhatnak ki, melyek leginkább a gyerekeket veszélyeztetik. Emlékeztetett arra, hogy a víztározó mintegy 700 ezer környékbeli ivóvízellátását biztosította.

"A polgári infrastruktúra ilyen mértékű tönkretétele teljes mértékben szembe megy a genfi egyezményekkel. Aki ezt tette, megsértette e konvenciókat" - húzta alá.

A dél-ukrajnai Herszon megyében lévő, orosz ellenőrzés alatt álló Nova Kahovka-i vízerőmű gátját egy hete robbantották fel, az akcióval az orosz és az ukrán fél egymást vádolja.

Az ukrán hajózási hatóságok szerint a gátszakadás következtében hajózhatatlanná váltak a Dnyeper egyes szakaszai, elzárva ezzel a kijevi vezetést egy fontos mezőgazdasági exportútvonaltól.

Ukrajna a világ vezető gabonaexportőrei közé tartozik, emellett jelentős mennyiségű napraforgóolajat, árpát és egyéb mezőgazdasági terményeket exportál - emlékeztet az MTI.

Újabb holttestet találtak a vízerőmű katasztrófája után

Eközben egy újabb, kilencedik holttestre bukkantak a Herszoni területen, miután megsemmisült a kahovkai vízerőmű zsiliprendszere, és a térséget elárasztotta a víz a helyi katasztrófavédelem beszámolója szerint.

"Egy 1950-es születésű nő holttestét találták meg a mentési munkálatok során, ő a katasztrófa kilencedik halálos áldozata"

- közölte a hivatal szóvivője, aki emlékeztetett arra, hogy a korábban bejelentett nyolc halott közül ketten az evakuálási pont ágyúzásának áldozatai voltak.

"A legfrissebb adatok szerint 86 ember sérült meg, közülük 84-en kórházba kerültek, a többieket ambuláns kezelésre hazaengedték" - derült ki a tájékoztatásból.

Június 6-án, feltehetőleg robbanás következtében beszakadt a kahovkai vízerőmű gátja, megsemmisültek a zsiliprendszer kapui, és ellenőrizetlen vízkiáramlás következett be. A közeli települések lakóit kimenekítik. Az erőmű lerombolása súlyos környezeti károkat okozott, a Dnyeper mentén mezőgazdasági területeket öntött el a víz, és fennáll a kockázata annak, hogy az Észak-Krími-csatorna vize leapad.

Vlagyimir Szaldo, Herszon megye orosz ellenőrzés alá került részének megbízott kormányzója elmondta, hogy a mentők 7200 embert költöztettek el az árvízzel érintett régió településeiről.

Ahogy azt a napokban Tarjányi Péter biztonságpolitikai szakértő az Alfahírnek elmondta, szerinte egy ilyen robbantás jelentős munkával jár az utászok számára is, ami csak a jelenlévő oroszoknak áll rendelkezésre, nem pedig egy beszivárgó egységnek. Ezenkívül beszélt lapunknak a gátrobbantás katonai és társadalmi jelentőségéről, illetve a háborút talán megállító tűzszünet lehetőségéről is.

(Címlapkép: A Maxar Technologies által 2023. június 6-án közreadott műholdfelvétel a dél-ukrajnai Herszon megyében lévő, jelenleg orosz ellenőrzés alatt álló Nova Kahovka víztározójának gátjáról a Dnyeper folyón június 5-én. MTI/AP/Maxar Technologies)