Nemcsak ukrán oldalon okozott jelentős károkat Nova Kahovka víztározó gátjának felrobbanása, hanem a Dnyeper mindkét partján. Hiába van ebben „kozmetikázás”, bizony orosz állások víz alá kerültek, illetve a Krím félsziget vízellátása közép és hosszú távon is veszélybe kerül
- mondta az Alfahír érdeklődésére Tarjányi Péter, aki beszélt a robbantás katonai és társadalmi jelentőségéről, illetve a háborút talán megállító tűzszünet lehetőségéről is.
A biztonságpolitikai szakértő úgy látja, hogy ha orosz cselekmény állna a gát felrobbantása mögött, azzal az oroszok is „öngólt” rúgtak. Úgy, vélte lehet, hogy az oroszoknak rövid távon előny a kialakult helyzet, de érdemben szerinte nem akasztja meg a várható ukrán ellentámadásokat.
Mivel ez a gát látta el vízzel a zaporizzsjai atomerőművet is így felmerült, hogy az erőmű is veszélybe kerülhet, de Tarjányi Péter közölte,
„külön vízellátórendszere és gátrendszerei vannak komoly mennyiségű víztartalommal, és egyébként az atomerőmű működése is minimálisra van csökkentve, majdhogynem üzemen kívül van.”
A gát felrobbantása óta egymást vádolja Moszkva és Kijev. Tarjányi Péter felidézte, hogy az oroszok először ukrán rakétatámadásról számoltak be, amiről gyorsan kiderült, hogy nem így történt, mert a gátat így nem lehet felrobbantani, csakis belülről aláaknázva. Ezután az orosz közlés állítólagos ukrán speciális alakulat szabotázsakciójáról beszélt, ami egy szigorúan őrzött objektumban, orosz ellenőrzés alatt álló területen Tarjányi Péter szerint szintén nem hihető, főleg annak ismeretében, hogy egy ilyen robbantás jelentős munkával jár az utászok számára is, ami csak az oroszoknak áll rendelkezésre, nem pedig egy beszivárgó egységnek.
"Mégis hogyan vittek volna be észrevétlenül több ezer kilónyi robbanóanyagot a hátukon?"
Tarjányi Péter kitért a gát felrobbantásának társadalmi vonzatára is, mivel a Krímben élők is érzékelik a háború következményeit.
„A Krím vízellátása megnehezedett, és azt sem szabad elfelejteni, hogy a Krímben a morál szempontjából komoly probléma, amikor a lakosság azzal szembesül, hogy miközben Oroszország azt mondja, hogy őket védi, a hadihelyzethez kapcsolódóan úgy beáldozza őket, mint a sicc!”
- fogalmazott a biztonságpolitikai szakértő, aki szólt a lehetséges békéről és tűzszünetről, amit nemcsak a magyar kormány ismételget politikai célok mentén, hanem minden jelentősebb külföldi kormány.
Igazán tűzszünetet, illetve a tűzszünetből eredményező békét egyik fél sem akarja, tehát pontosan tudják, hogy sem Ukrajna, sem Oroszország. Az ilyen tűzszünetet mindkét fél a katonai fejlesztésekre, utánpótlásra fordítja
- fejtette ki Tarjányi Péter.
A beszélgetés további részletei meghallgathatók az Alfahír podcast műsorában.
(Interjúnk június 8-án készült.)
Címlapkép: A Planet Labs PBC 2023. június 6-i műholdfelvételén a dél-ukrajnai Herszoni területen lévő, jelenleg orosz ellenőrzés alatt álló Nova Kahovka-i víztározó gátja, amelyen robbanás történt. MTI/AP/Planet Labs PBC