Nem fordított elegendő figyelmet a civil lakosság védelmére az izraeli hadsereg a Gázai övezeti háborúban végrehajtott célzott légicsapások során - állapította meg szerdán az ENSZ Emberi Jogi Tanácsa.
A harci eszközöket és módszereket úgy kell a feleknek megválogatni, hogy el lehessen kerülni vagy legalább a minimálisra lehessen szorítani azt, hogy civileknek is bántódása essen. Minden jel szerint ezt az előírást következetesen megszegték az izraeli légicsapások során
- közölte Volker Türk, az ENSZ emberi jogi főbiztosa az MTI tudósítása szerint.
Az Emberi Jogi Tanács hat izraeli támadás körülményeit vizsgálta meg a tavaly október 9. és december 2. közötti időszakból. A testület feltételezése szerint a szóban forgó támadások során az izraeli hadsereg GBU-31, GBU-32 és GBU-39 típusú bombákat vetett be, amelyek képesek betonfalakat áttörni és többemeletes épületeket is romba dönteni. Több lakóház, egy iskola, egy menekülttábor és egy piac épülete volt a vizsgálat alá vont támadások célpontja, és legkevesebb 218 ember halálát okozták. December 2-án valószínűleg kilenc GBU-31 típusú bomba egy 130 méter átmérőjű területen okozott pusztítást, 15 lakóház teljesen romba dőlt, 14 másik pedig megrongálódott.
A nemzetközi humanitárius jog rendelkezései szerint a polgári létesítményeket a lehetőségekhez képest meg kell kímélni a hadműveletek során. Ha fegyveresek jelenlétét gyanítják polgári épületekben, akkor mérlegelni kell, hogy az esetleges károk nem múlják-e felül a kívánt nyereséget.
"Terroristák vagy a tavaly októberben Izrael ellen elkövetett terrortámadáshoz köthető személyek jelenléte (egy polgári létesítményben) még nem tesz legitim célponttá egy teljes városnegyedet" - szögezték le a jelentésben.
Kiemelték: akár emberiesség elleni bűncselekménynek is minősülhet az, hogy Izrael nem tett különbséget harcosok és civil lakosok között, miközben robbantásokat hajtott végre sűrűn lakott városnegyedekben.
Az ENSZ Emberi Jogi Tanácsa a palesztin fegyvereseket is bírálta
Az ENSZ Emberi Jogi Tanácsa a palesztin fegyvereseket is bírálta amiatt, hogy olyan területeket lőttek Izraelben, ahol a lövedékek civileket is eltalálhattak. A testület arra is rámutatott, hogy nem lenne szabad sűrűn lakott területeken katonai felszerelést tárolni vagy harcosokat állomásoztatni.
Izrael állandó ENSZ-képviselete Genfben azt mondta, hogy a jelentést "a tényeket tekintve, illetve jogilag és módszertanilag is elhibázottnak" tartják.
Ravina Shamdasani, a tanács szóvivője elmondta: először felszólítják az izraeli hatóságokat, hogy folytassanak le transzparens vizsgálatot az ügyben. Ha ez nem történik meg, akkor "ezen a téren is nemzetközi cselekvés szükséges" - tette hozzá.
Izrael tavaly októberben indított hadműveleteiben több mint 37 400 palesztin vesztette életét a Gázai övezetben a helyi egészségügyi hatóságok szerint.
Múlt héten egy ENSZ-vizsgálóbizottság arra a megállapításra jutott, hogy mind Izrael, mind a palesztin fegyveresek követhettek el háborús bűnöket.
(Címlapkép: Izrael légicsapásban megrongálódott lakóépületek a Gázai övezet középső részén lévő Bureidzs menekülttáborban 2024. június 18-án. MTI/EPA/Mohamed Szaber)