Mint arról múlt héten beszámoltunk, az elszállt építőanyag-árak miatt országszerte razziázik a GVH, hogy a rajtaütések során gyűjtött adatokkal közelebb kerüljenek a strukturális piaci problémák feltárásához.
Az elszállt építőanyag-árak miatt országszerte razziázik a GVH
A Gazdasági Versenyhivatal (GVH) különböző tüzépeken helyszíni kutatásokat tart sorozatban. Mint friss közleményükben írják, erre azért van szükség, mert a versenyhatóság „a rajtaütések során országszerte gyűjtött" adatokat a strukturális piaci problémák feltárásához. A versenyhivatal szakemberei Győr-Moson-Sopron, Baranya, Jász-Nagykun-Szolnok és Bács-Kiskun megyében, illetve a fővárosban szálltak ki kis- és nagykereskedelmi vállalkozásokhoz annak érdekében, hogy információt szerezzenek az építőipari krízishelyzetet okozó esetleges visszásságok felszámolásának elősegítésére.
Hétfőn interjút adott Rigó Csaba Balázs, a Gazdasági Versenyhivatal elnöke a növekedés.hu-nak, amelyben többek között arról beszélt, hogy a beérkezett panaszok alapján úgy sejtik, komoly zavarok vannak az építőanyag-piacon, és nem csak a kartellezés jelent veszélyt.
Mint mondta, a vásárlók óriási kiszolgáltatottságban vannak, mivel az építőanyag árak nem transzparensek.
Már ott tartunk, hogy megjelentek a napi árak, sőt már félnapi árak is vannak
- fogalmazott, hozzátéve, hogy "árajánlatot kér a vevő, de mire befut a megrendelés és kiszállítják, eltelik pár munkanap, közben változik az ár. Az eladó majdhogy nem zsaroló pozícióban van, közli az új árat, a vevőnek pedig pillanatok alatt el kell döntenie, megveszi-e az árut magasabb áron, vagy elszállítják máshova".
A GVH elnöke szerint vadnyugati állapotok uralkodnak a hazai építőanyag-piacon. Elmondta:
Rigó kifejtette, a Versenyhivatal szakembereiből nemrég létrehoztak egy munkacsoportot a piacról érkező, kartellgyanús tevékenységekkel kapcsolatos panaszok és jelzések elemzésére.
A GVH vezetője úgy véli,
a nagy cégek a gazdasági erőfölényükkel is visszaélhetnek, illetve a piac akkor is működhet rosszul, ha két-három nagy cég diktál.
Példaként felhozta, hogy "vannak olyan termékek is, amelyekre igaz, hogy egy tulajdonoshoz vagy bánya-üzemeltetőhöz kötődik az éves kitermelt mennyiség 80-85 százaléka. És ha ez a helyzet, akkor nyilván ő a termelés mennyiségével, az ár meghatározással, az exportteljesítményével nagyon komolyan tudja befolyásolni a magyar piacot".