Érdemes-e vajon figyelmet szentelni arra, mit mond Novák Katalin köztársasági elnök?

Érdemes-e vajon figyelmet szentelni arra, mit mond Novák Katalin köztársasági elnök?

Novák Katalin olyan köztársasági elnöke Magyarországnak, aki mindig a megfelelő időben szólal meg. Vagy épp hallgat.

Szegeden, pár nappal ezelőtt például, amikor belekeveredett egy környezetvédelmi tüntetésbe, arra kérték, hogy egykori szegediként és természetbarátként ő is hallassa a hangját egy kivágásra ítélt erdő védelmében.

Az államfőnek azonban „barátnős hétvégéje” volt, így nem jutott eszébe, mit is mondjon a csalódott embereknek.

Külpolitikai kérdésekben viszont sokkal aktívabb a politikus. Most, hogy Orbán Viktorék ellavírozták magukat, emiatt Magyarország szégyenszemre utolsónak fogja megszavazni Svédország NATO-csatlakozását, fölemelte a hangját a politikus asszony. Az X-re tette ki tét nélküli, magvas gondolatait, és tovább fokozva a hazai diplomáciai zűrzavart, az aláírás szorgalmazásába kezdett: „Törökország ratifikálta Svédország NATO-csatlakozását. Most rajtunk a sor. Tárgyalásokat szorgalmazok a svéd és a magyar kormányfő között. Az álláspontom ugyanaz, mint korábban: több az előnye, mint a hátránya a svéd csatlakozásnak.”

A rövid bejegyzés kísértetiesen emlékeztet két korábbi nyilatkozatára Nováknak. Az egyiket tavaly novemberben tette a Brüsszelben Jens Stoltenberg NATO főtitkár társaságában. Novák egy sajtótájékoztatón újságírói kérdésre megerősítette: Orbán Viktorral lezajlott hétfői megbeszélésükön Orbán Viktor miniszterelnök biztosította róla, hogy nem Magyarország lesz az utolsó, amely ratifikálni fogja Svédország NATO-tagságát. Még az is lehet, hogy igazat mondott.

Azután március elején megint nyilatkozott a kérdésben. Milos Zeman cseh elnökkel tartott prágai sajtótájékoztatóján jelentette ki magabiztosan, hogy nem Magyarország lesz az utolsó Svédország csatlakozása kérdésében. Azt mondta, hogy az a személyes, egyértelmű álláspontja, hogy indokolt a NATO-nak Svédországgal és Finnországgal való bővítését. „Ezért is hívtam fel az országgyűlési képviselőink figyelmét arra, hogy én abban bízom, hogy mielőbbi bölcs döntést hoznak majd” - tette hozzá, majd az aktus időpontját is közölte. „Én ahogy a mostani parlamenti menetrendet ismerem, úgy tudom, hogy egy jövő heti tényfeltáró parlamenti delegációs utazást követően a március 20-i hétre időzítették a szavazást a NATO-csatlakozásoknak a ratifikációját” - jelentette ki. Végül magabiztosan hozzátette, hogy a jelenlegi tudása szerint “itt minden bizonnyal nem Magyarország lesz az utolsó olyan ország, amelyben döntés születhet a ratifikációról. Abban bízom, hogy ez a döntés gyors lesz és pozitív lesz”.

Az államfő politikai súlyát jelzi, hogy semmilyen szempontból sem jött be az ígérete. Nem hozták meg „bölcs döntésüket” március 20-án a képviselők, illetve Magyarország lett az utolsó ország, amelyik ratifikálja Svédország NATO-csatlakozását.

(Címlapkép: Novák Katalin köztársasági elnök beszédet mond a Magyarországra akkreditált diplomáciai testületek tagjainak adott újévi fogadáson a Szépművészeti Múzeumban 2024. január 10-én. MTI/Bruzák Noémi)