Környezetvédelmi tüntetésbe pottyant bele Novák Katalin Szegeden, ahol a tömeg a Szeged-Csanádi Egyházmegye Püspöki Hivatala előtt követelte, hogy ne a püspöki stadion melletti hathektáros véderdőhöz építsen iskolát, mert akkor a fák jelentős részét ki kell vágni - írta a Telex. A Fidesz marketingesei jóvoltából a természet szeretetéről közismertté vált köztársasági elnök némileg esetlenül kezelte a nem tervezett, de elég egyértelmű helyzetet. Magánprogramjára hivatkozott, „barátnős hétvégéje” volt Szegeden, ezért nem folyt bele a problémába.
A tüntetésen elhangzott:
Az esemény célja, hogy megüzenjük a kormánynak és az egyházmegyének, hogy keressenek alternatív megoldást, és ne vágják ki a véderdőt
– mondta Mihálik Edvin, a város zöldtanácsnoka. Jó indoka is van erre, tette hozzá, hogy a véderdő évi 420 tonna port köt meg. Eddig az erdő védte a várost, most a városon a sor, hogy megvédje az erdőt.
Fodor Antal, a körzet önkormányzati képviselője azt közölte az emberekkel, hogy levelet küldtek a Vatikán államtitkárságára, vegyék már észre, milyen rombolásra készül a szegedi egyházmegye. Próbálják meg jobb belátásra bírni a vezetőjét, mert az iskolának lenne más, valóban megfelelő helyszíne is a városban, amelyre az önkormányzat javaslatot is tett.
Kérdés persze, hogy a Vatikán mit tud kezdeni egy ilyen beruházással összefüggésben az egyházmegyével.
Más esetekből is következtetni lehet, nem lehet véletlen, hogy Novák Katalin államfő nem vette föl a kesztyűt, a környezetvédelem és a NER érdeke nem először kerül szembe egymással. Szakminisztériumnak már régóta nyoma sincs, amelynek okáról az utolsó fideszes államtitkár nyers kritikával nyilatkozott. „Azért nincs környezetvédelem, mert szabadrablás folyik” – mondta tavaly a NER ellenséggé vált Illés Zoltán, s azért nincs rá politikai akarat, mert Orbán Viktor szerint „a környezetvédelem a nyugati országok huncutsága”. Illés egyébként úgy vélte, hogy az állam azért nem foglalkozik a környezetvédelmi és vízügyi beruházásokkal, mert a kormányközeli érdekeltségek a kereskedelemben, az építőiparban vannak.
A közelmúltban nem a szegedi volt az egyetlen elvadult vita a természetszeretők és a keresztények között.
Nemrégiben Füri Andrásnak, a Duna–Ipoly Nemzeti Park igazgatójának tört bele a bicskája, hogy vitába keveredett Menczer Tamás külügyi államtitkárral, a térség országgyűlési képviselőjével. Az eldurvult vita lényege, hogy a kedvelt kirándulóhelyen, Nagy-Szénáson, a Budai-hegység harmadik legmagasabb csúcsán, amely fokozottan védett, Európa diplomás területe, keresztet akart állítani a KDNP egy másik, korábban barbár módon elpusztított helyett. A helyi szervezet kapott is erre engedélyt a kormányhivataltól, de azt bíróságon megtámadták a nagykovácsi környezetvédők.
Az eset után Füri Andrást, a park „fura urát” Menczer Tamás a nagykovácsiakkal együtt keresztényüldözőknek nyilvánította. Az igazgató hiába védekezett, hogy nemhogy nem keresztényüldöző, de „egy Krisztust követő és az embertársainkat cselekedetekkel is szolgáló keresztyén gyülekezet aktív hitvalló tagja”. Tovább feszítette a húrt azzal, hogy magyarázatul hozzátette, hisz abban, hogy a természet Isten Temploma, melyben vannak Szentély területek. „Ilyen Szentély a fokozottan védett Kis- és Nagyszénás hegycsoport a Budai-hegyekben, ahol elsődleges cél a természet sokféleségének, a teremtett világnak védelme. Minden más csak ez után következhet!”
A konfliktus ezután megoldódott. Füri András az új évtől kezdve már nem igazgatója a Duna–Ipoly Nemzeti Parknak, a keresztet pedig, ugyan engedély nélkül építették föl, mindenesetre áll.
(Címlapkép: Novák Katalin/facebook)