Erdogan nem áll le, rendkívüli jogokkal ruházza fel önmagát

Tisztogatások, megtorlások és mérhetetlen paranoia. A török államfő rendkívüli állapotok bevezetésével „védené meg” a demokráciát.

Erdogan a török nemzetbiztonsági kabinet ülését követően szerda éjjel jelentette be Ankarából élőben sugárzott beszédében, hogy a rendkívüli intézkedés célja

"gyors és hatékony lépéseket tenni a demokráciát, a jogállamiságot és az emberek szabadságjogait fenyegető tényezők felszámolására".

A meghiúsított katonai puccskísérletet követően sztálini léptékű tisztogatás vette kezdetét a török hadseregben, igazságszolgáltatásban és oktatásban. Öt nap alatt több tízezer embert vettek őrizetbe vagy távolítottak el tisztségéből azért, mert állítólag részt vettek az államcsínyben.

A török kormány és maga az elnök szerint is az államcsínykísérlet hátterében Fethullah Gülen, az Egyesült Államokban élő hitszónok és az általa kiépített "árnyékkormány" áll.

Erdogan, utalva a Gülenhez hű katonákra, hangsúlyozta:

"főparancsnokként magam is teszek róla, hogy megtisztítsuk a fegyveres erőket az összes vírustól".

Erdogan rendkívüli jogokkal ruházza fel önmagát

A rendkívüli állapot lehetővé teszi az elnöknek a rendeleti úton történő kormányzást, és korlátozhatják az állampolgárok alapvető szabadságjogait. Elrendelését a török alkotmány - amelyet a török kormány népszavazás útján akar módosítani - 120-as cikkelye szabályozza, és kiköti, hogy kiterjedt erőszakos cselekmények, a demokratikus rend szétzilálása vagy a közrend szétesése esetén lehet elrendelni az intézkedést, amelynek keretében kijárási, járműforgalmi tilalmat lehet életbe léptetni, be lehet tiltani a gyűléseket és demonstrációkat, a biztonsági erők járműveket és ingatlanokat kutathatnak át és foglalhatnak le, valamint ellenőrizhetik a szárazföldi, a légi és a vízi közlekedést. A hatóságok továbbá korlátozhatnak vagy betilthatnak média- és sajtótermékeket az intézkedés idején.

A rendkívüli állapotot a hivatalos közlönyben kell bejelenteni, majd a parlament elé terjesztik. A törvényhozásnak áll jogában ugyanis az intézkedés idejéről, feloldásáról és meghosszabbításáról dönteni. A rendkívül állapot a parlament jóváhagyása után lép életbe.

A török nemzetbiztonsági kabinet szerdai ülését első ízben elnökölte Erdogan a puccskísérlet óta. Az ülést követően azt hangoztatta, hogy"nem kötünk alkut, ha a demokráciáról van szó", ugyanakkor nyugalomra intette a török népet, mondván, hogy a megették a szükséges lépéseket, köztük a gazdaságot érintőket is. Ezzel kapcsolatban kijelentette, hogy Törökországnak a Standard & Poor's hitelminősítő általi leminősítése nem tükrözi a török gazdaság valós helyzetét. Hozzátette, a török piacon nincsenek likviditási problémák, a központi bank határozottan kezeli a helyzetet és Törökország tartja magát a költségvetési fegyelemhez.

Erdogan a sógorától hallott először a puccskísérletről

Rendkívüli állapotot az egyes tartományokra külön is el lehet rendelni Törökországban, a délkeleti, főként kurdok lakta Diyarbakirban és Sirnakban 1987-ben léptettek életbe rendkívüli állapotot, amelyet csak fokozatosan oldottak fel 2002-re.

Erdogan a korábban az al-Dzsazíra pánarab hírtelevíziónak adott interjújában úgy fogalmazott: más országoknak is köze lehetett a puccskísérlethez. Elmondta azt is, hogy az államcsínykísérletről először a sógorától hallott, elsőre nem is hitte el.

Gülenre fognák az orosz gép lelövését is

A török államfő elismerte, hogy a hírszerzés hiányosságai miatt valósulhatott meg a puccskísérlet. Beszélt arról is, hogy a nagyszabású tisztogatások „a törvényesség keretein belül” történnek.

Az államcsíny résztvevőire kitérve kifejtette: lehet, hogy a puccskísérletnek még nincs vége, előfordulhat, hogy az összeesküvők még terveznek valamit. Megjegyezte azt is, hogy a diplomáciai viszályt kiváltó incidens, az orosz vadászgép lelövése is „összefüggésben” lehet a Gülen szervezte puccsal, ugyanis az orosz gépet lelövő két török pilótának is köze lehetett a hitszónok vezette mozgalomhoz. A török hatóságok őrizetbe vették a két pilótát. (Korábban Erdogánéknak eszébe sem jutott bocsánatot kérni az oroszoktól, sőt a török államfő védelembe vette az orosz gép lelövését és Oroszország szíriai beavatkozását bírálta.)

Erdogan emellett kijelentette: amennyiben a parlament megszavazná, ő jóváhagyná a halálbüntetés újbóli bevezetését Törökországban.