A jelenlegi 12 helyett már csak 7 nagy témakörre számíthatnak a diákok 2023 szeptemberétől a történelem érettségi vizsgán, derül ki a Népszava birtokába jutott új Nemzeti alaptanterv egyeztetés alatt álló vizsgakövetelményének részletes dokumentumából.
Emmi: 2023-tól megújulnak az érettségi általános vizsgakövetelményei
Megújulnak az érettségi általános vizsgakövetelményei 2023-tól: még nagyobb szerepe lehet a vizsgákon a tanulói kreativitásnak, problémamegoldó készségnek - tájékoztatta az Emberi Erőforrások Minisztériuma (Emmi) kedden az MTI-t. A kormány módosított egyes köznevelési tárgyú jogszabályokat: az érettségi vizsgakövetelmények felülvizsgálatával folytatódik a köznevelésben a tartalomszabályozás felülvizsgálata és megújítása.
Az altémák között felbukkan a jelenlegi vizsgafeladatokban nem szereplő tétel is, emelt szinten például megjelenik „A sztyeppei állam: a Hun Birodalom és hódításainak iránya” téma, valamint az „eredet kérdéseiről” (nyelvészet, régészet, néprajz, genetika) is, míg középszintű érettségi esetében részletesebben kell majd ismerni a magyar őstörténetet, a honfoglalás okait, a „kalandozásokat” és „támadó hadjáratokat” - írja a lap.
A középkor kérdéskör élére kerül az „iszlám világ”, így már középszinten ismerni kell Mohamed tanításait és a Koránt, az iszlám terjeszkedésének és „feltartóztatásának” témáját. Emellett az egyház- és vallástörténet is kiemelt szerephez jut: míg a jelenleg érvényben lévő vizsgaleírás szerint a feladatok 10 százalékát teszik ki, ez a jövőben 17-23 százalékra módosul.
Ahogy Hunyadi Mátyás is nagyobb szerephez jut: A király reformjai és külpolitikája mellett már középszinten ismerni kell majd Mátyás útját a trónig, birodalomépítő terveit, törökellenes harcait, a központosított hatalom tulajdonságait.
„Magyarország pusztulása” A XX. századi magyar történelemmel foglalkozó feladatok esetében különálló témaként jelenik meg, ami mellett a „határon túli magyarság tragédiáit” is ismerni kell az 1944-45-ös időszak között. A Kádár-rendszer témaköre is új elnevezést kap „kádári diktatúraként”.
Nyolcvanéves visszalépés az új magyar érettségi
Élesen bírálta a Magyartanárok Egyesülete az érettségi vizsgamodellről szóló kormányrendeletet a részletes vizsgakövetelményekről. Ez alapján 2023-tól még műveltségi teszt is lesz a középszintű magyar érettségin, de azt is hibás döntésnek tartják, hogy a gyakorlati szövegalkotási feladattípust ugyanakkor kiiktatják az írásbeliről.
Külön érdekes a tervezetben a jelenkori témakörök módosítása, melyből az emberi jogok ismerete és a jogegyenlőségek elvének bemutatása, ahogy az Egyesült Nemzetek Szervezetének (ENSZ) létrejötte is kikerült a követelményrendszerből. Ehelyett megjelenik a „állampolgári ismeretek”, ami önálló érettségi tantárggyá válik. Ez magába foglalja majd „a család, családi szocializáció” és a „nemzet, nemzettudat; lokálpatriotizmus, hazafiság, honvédelem” témakörét.
A vizsgakövetelmény tervezetét több szervezethez is eljuttatták, de a a Történelemtanárok Egylete (TTE) nincs köztük - emeli ki a lap.
A TTE alelnöke, Repárszky Ildikó szerint ha a változtatások elfogadásra kerülnek, akkor
legalább 15-20 évet megyünk vissza az érettségi rendszerében. Szinte semmilyen lehetőség nem marad érdemi forráselemzésre, forráskritikákra, önálló gondolkodásra serkentésre.
Szerinte a legfőbb probléma az új vizsgakövetelményekkel szemben, hogy nagyon sok lexikai egységet sorol föl, rengeteg fogalmat, évszámot, adatot kell majd bemagolniuk a diákoknak.